Az Adriatic Metals nevű, a londoni tőzsdén is jegyzett cég vezeti a projektet, amelynek két helyszíne van: az egyik Vareš, ahol két bányát nyitnak egyszerre, valamint Raška, amely gyakorlatilag szerbiai területen van, a koszovói határ mellett – magyarázta Juhász Gergely, a Conclude Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban. Mint mondta, a két projekt, de főleg az előbbi nagyon ígéretes, a tőzsdén is elérhető adatok alapján egy év alatt meg is fog térülni, ha elindul a kitermelés.
Magyarázata szerint nagyon kedvező, körülbelül 7 dolláros unciánkénti árat számolnak az ezüstkitermelésre, ami 22 dollár/unciás ezüstárfolyamnál hamar megtérül. Hozzátette, elég nagy a kitermelhető készlet is, azaz
ha csúcsra van járatva a bánya, az akár a globális termelés 2 százalékát is kiteheti.
A vezérigazgató azt is megemlítette, hogy az arany is jelen van az ezüst mellett, bár jóval kisebb mennyiségben, így értékét számolva is kisebb a várható termelés – azaz az arany árára a projekt nem lesz hatással. "Az ezüst esetén már sokkal izgalmasabb a történet, legalább is az érintett régiók számára ez jelentős projekt lesz" – mondta Juhász Gergely.
A szakértő elmondta, az ezüst mellett a bosnyák bányákban vannak egyéb fémek is, például cink és ólom. E kettő közül, mint mondta, elsősorban a cink érdekes, hiszen, előbbi az akkumulátorgyártásban, a megújuló energiával kapcsolatos technológiában hasznosítható.
Juhász Gergely szerint jelentős lesz az ezüst világgazdasági szintjén a beruházás, de nem meghatározó. A boszniai gazdaság számára viszont annál nagyobb jelentősége lesz, hiszen ez a cég lehet a legnagyobb exportőr, az állam pedig elég nagy adóbevételre számít a tevékenységből,
Bosznia-Hercegovina GDP-jét körülbelül egy százalékkal fogja megemelni
a kibocsátási tájékoztató szerint. Azt is elmondta, európai szinten jelentős bánya készül.
A szakértő jelezte, Magyarország nincs rászorulva arra, hogy hasonló fémek kitermelésére külszíni vagy bármilyen bánya nyíljon, már csak azért sem, mert magyarázata szerint ez óriás környezeti terheléssel jár az érintett régiónak, sőt, akár veszélyekkel is, hiszen az arany kitermeléséhez például cianidos technológiát kell alkalmazni, tehát komoly pénzeket kell a védelembe, biztonságba fektetni, hogy ne terhelje meg túlságosan a környezetet.
A magyarországi lelőhelyek kapcsán Juhász Gergely elmondta, az Északi-középhegységben és a Dunántúli-középhegységben található főként arany, ám főként üledékes kőzetbe keveredett formában. A börzsönyi kutatások igazolták, hogy a hegység tartalmaz 85-100 tonnát, ami kibányászható lenne, de közel sem annyit, mint amennyi a médiában felreppent. Véleménye szerint egyáltalán nem érné meg emiatt széttúrni ott a környéket.