Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Kritikák célpontja az osztrák kormány a rekorder infláció után

Infostart
2024. január 19. 15:08
Csökkent ugyan az infláció tavaly a szomszédos Ausztriában a megelőző évhez képest, de továbbra is meghaladta a korábbi esztendők hasonló mértékét: a drágulás 2023-ban átlagosan 7,8 százalékos volt. Az inflációs ráta jóval lassabban csökken, mint többi többi európai uniós tagországban.

Az ORF közszolgálati médium által ismertetett adatokból kitűnt, hogy az árak az előző évben átlagosan 7,8 százalékkal haladták meg a 2022-es szintet. Mindez ezt jelentette, hogy az infláció a 2022-es 8,6 százalékhoz képest 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb. A tavalyi év első tizenegy hónapjában az árak ugyan jelentős mértékben csökkentek, decemberben ugyanakkor ismét emelkedés következett be.

A statisztikai hivatal adatainak közzététele után éles bírálatok hangzottak el a kormánnyal szemben különböző irányból és eltérő következtetések alapján.

Az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azzal vádolta a konzervatív néppárti Karl Nehammer által vezetett koalíciós kormányt, hogy Ausztriát az éves infláció tekintetében Nyugat-Európában az utolsó helyre "süllyesztette". A kormány által hozott intézőesések elégtelenek voltak - értékelte az SPÖ. Az ellenzéki párt hangsúlyozta, hogy minden további, árcsökkenés nélküli hónap veszélyt jelent az ország, az emberek és a gazdaság számára.

Rendkívül élesen bírálta a hatalmon lévő koalíciót a néppárttól jobbra álló, az ÖVP-vel korábban éveken keresztül közösen kormányzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely nemcsak az ellenzék vezető ereje, de a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik a parlamenti pártok sorában.

Herbert Kickl pártelnök szerint a szélsőséges költségvetési lavinát a teljes mértékben hibás kormányzati politika okozza.

Vádolta a kormányt amiatt, hogy az osztrákoknak tavaly sokkal magasabb inflációval kellett szembenézniük, mint a legtöbb euróívezeti ország polgárainak. Az elhibázott kormánypolitika gyökerei a Covid-járvány idején a gazdaságot "fojtogató" bezárásokból, valamint az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciórendszernek való megfelelésből erednek – állította a politikus.

Az Osztrák Munkaügyi Kamara felrótta a kormánynak, hogy nem sikerült a szükséges stratégiai és célzott árbeavatkozásokat végrehajtania. A kamara szerint olyan árcsökkentő intézkedésekre lett volna szükség, mint a hatékony bérleti és fűtési költségplafon megállapítása.

Elmaradtak a szükséges gáz-, illetve élelmiszerár-beavatkozások is

– hangsúlyozta az állásfoglalás.

A 2023-as 7,8 százalékos infláció csaknem négyszerese az Európai Központi Bank által megállapított 2 százalékos célnak – mutatott rá az ORF. A statisztikai hivatal szerint hasonló értékek voltak az 1970-es években az olajválság idején. 2023 idején az infláció 11,2 százalékos volt, decemberben pedig 5,5 százalékkal "zárt". Az idei és a jövő évi előrejelzések jóval a 2023-as átlag alatt maradnak.