Az adományozók ugyanis 2023-ban bőkezűbbek voltak, mint egy évvel korábban, de a 2021-es rekordévet azonban a tavalyi esztendő minden bőkezűség ellenére sem szárnyalta túl. Az éllovas az ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU volt, a legnagyobb egy összegű adományt ugyanakkor a kis konzervatív keresztény testvérpárt, a bajor CSU jegyezte fel. A kormánypártok közül a legtöbb pénzt támogatottságának rohamos csökkenése ellenére a szabad demokrata FDP vághatta zsebre.
Az adományozók különböző cégek, illetve vállalatok, egyesületek, valamint magánszemélyek voltak. Az ARD közszolgálati médium a Bundestag adatai alapján számolt be arról, hogy
2023-ban mintegy 2,9 millió euróval "kényeztették" parlamenti kedvenceiket.
Az összeg több mint kétszerese a 2022-es adományok összegének, ami mindenképp figyelemre méltó növekedést jelent. Egy évvel korábban ugyanis az adományozók "mindössze" 1,35 millió eurót juttattak a Bundestag pártjainak. A feljegyzett rekordösszeg ugyanakkor 2021-ben volt, amikor az adományozók 12,5 millió eurót utaltak át a pártkasszákba.
Ami az ehhez képest meglehetősen szerény, de mégis bőkezűbb tavalyi támogatást illeti, a CDU bő egymillió eurót kapott, míg a CSU csaknem 830 ezer eurót. A két keresztény pártot a a koalíció legkisebb pártja, a liberális FDP követte csaknem 307 ezer euróval, megelőzve a radikális jobboldali AfD-t, amely 265 ezer eurós adományozó támogatáshoz jutott. Ehhez képest a szociáldemokrata SPD és az ugyancsak kormánykoalíciós Zöldek Pártja "mindössze" 255 ezer, illetve 251 ezer eurót könyvelhetett el. Ugyanakkor "üres zsebbel" zárta a múlt évet a Baloldal Pártja.
Az ARD által idézett adatok szerint a legnagyobb egy összegű adományt, 569 962 eurót – karácsonyhoz időzítve – bajor CSU kapta: az adományozó a Bajor Fém- és Villamosipari Szövetség volt. A második legnagyobb pártadomány címzettje a CDU volt, mégpedig 500 ezer euróval. A radikális jobboldali AfD 265 ezres "gazdagodása" ugyancsak egyetlen adománynak volt köszönhető.
Németországban rendkívül szigorú az adományok bejelentési kötelezettsége.
A politikai pártokat tagdíjakból, állami pénzből, illetve adományokból finanszírozzák. Az 50 ezer euró feletti adományokat azonnali hatállyal be kell jelenteni a Bundestag elnökének, akinek ezt közzé kell tennie. A 10 ezer eurós összeget meghaladó adományokat a címzetteknek az adományozó nevével és címével kell feltüntetni az éves elszámolói jelentésben.
Egy korábbi beszámolójában ugyancsak az ARD emlékeztetett arra, hogy a többi között tilos az adományozás az Európai Unión kívüli országokból, ha az összeg meghaladja az 1000 eurót. Ugyanakkor kivételt jelenthet, ha német vagy uniós állampolgártól vagy olyan cégtől származik a pénz, amelynek több mint 50 százaléka német vagy uniós kézben van.
2017-ben az AfD-t vádolták azzal, hogy több részletben kapott egy zürichi gyógyszercégtől illegálisnak nyilvánított adományt, amit választási kampányadománynak minősítettek. A párt az összeget jelentős késéssel visszafizette.
Az illegális pártadományozás legismertebb esete a korábbi kancellár, illetve pártelnök, Helmut Kohl pártadományozási ügye volt a kilencvenes évek végén. Kohl, aki 1982 októbere és 1998 októbere között tizenhat éven keresztül volt a szövetségi köztársaság kancellárja, illetve hosszú időn keresztül a CDU elnöke is,
elismerte, hogy 1993 és 1998 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben a CDU pénzügyi illetékeseinek megkerülésével.
Állítása szerint a pénzre a keleti tartományokban volt szükség. Az állítólagos adományozók nevét azonban nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, arra hivatkozva, hogy erre becsületszavát adta. A bonni ügyészség eljárást indított Kohl ellen, de csekély bűnössége miatt háromszázezer márka megfizetése után berekesztették a pert.