Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a magyar kormány 20 tagúra – váltási időszakban 40 – csökkentené a korábbi 100 főt meghaladó iraki kontingens létszámát. A magyar katonák megbízatása 2025. december 31-ig szól az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadműveletekben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már benyújtotta az Országgyűlésnek az iraki katonai szerepvállalásról szóló módosító javaslatát.
Csiki Varga Tamás emlékeztetett, hogy 2003-ban az Egyesült Államok egy nemzetközi szövetséggel együttműködve döntötte meg Szaddám Huszein rendszerét Irakban. Ezt követően az ottani helyzet stabilizálása érdekében vállalt szerepet a Magyar Honvédség, amely törzstisztek mellett szállító zászlóaljat is a közel-keleti országba küldött. A Lengyelország által vezetett nemzetközi csapatban mintegy 300 fős magyar kontingens kapott akkor helyet.
Később változott a helyzet és 2004-től NATO-művelet indult az iraki biztonsági erők kiképzésére, amiben a Magyar Honvédség is részt vett: 15-20 katona őrzésvédelmi, járőrözési és kiképzési feladatokat végzett. Az amerikaik végül 2011-ben kivonultak Irakból, átadták az ország biztonsága feletti ellenőrzést a helyi kormánynak, és ezután 2015-ig a magyarok nem végeztek érdemi katonai szerepet az országban. Ekkor azonban az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenése kapcsán ismét feladatot vállalt a Magyar Honvédség, amelynek kontingense egy nemzetközi koalíció részeként az Iszlám Állam ellen harcoló észak-iraki kurdok kiképzésében segítve teljesített szolgálatot.
Az elmúlt nyolc évben változó létszámban – 80-150-160 fő – voltak kint Irakban magyar katonák.
A magyar honvédelmi miniszter javaslatára ez a nagyobb létszámű szerepvállalás zárulhat most le.
A szakértő szerint ezt a lépést az indokolhatta, hogy némileg „megváltozott a műveleti környezet és az iraki állam cselekvési képessége”, így a mostani helyzetben nincs feltétlenül szükség komoly nagyságrendű jelenlétre. Csiki Varga Tamás úgy látja, ezt figyelembe véve érhető a magyar kormány mostani reakciója. Hozzátette: a 20 fős – váltások idején 40 – kontingens nem képvisel akkora erőt, amivel „hadműveleti szinten befolyásolni lehetne a kurdok bármilyen tevékenységét”, így a továbbiakban vélhetően már az lesz a magyar katonák feladata, hogy
elősegítsék a helyi biztonsági erők, vagyis a kurdok „partnerképességének építését”, ami jelenthet kiképzést, tanácsadást vagy csapatkísérést is.
Mint fogalmazott, abban lehet bízni, hogy a helyi erők, az iraki kormányzat és a kurdok uralják majd a helyzetet. Csiki Varga Tamás szerint a helyi szerepvállaláson túl az a legfontosabb hozzáadott értéke annak, hogy legalább 20 magyar katona Irakban marad, hogy „információ közelében lesz a Magyar Honvédség, illetve ezen keresztül a magyar kormány is”. Mindez azt jelenti, hogy a magyar állam időben tájékozódhat arról, pontosan mi zajlik Irakban, illetve az Iszlám Állam korábbi tevékenységi területén belül.
„Ha véletlenül intenzívebbé válna, kiújulna a konfliktus, ismét megjelenne a terrorizmus vagy belső feszültségek alakulnának ki, akkor arról időben tudna értesülni a magyar kormány”
– részletezte.
Az Országgyűlés nemrég jóváhagyta, hogy katonai misszió indul Csádba, ennek keretében 2024 tavaszától maximum 200 katona teljesíthet szolgálatot az afrikai országban. Csiki Varga Tamás nem tud róla, hogy ezzel összefüggésben csökkentenék-e a magyar katonai jelenlétet Irakban és azt a kapacitást máshol, más műveletben kívánják bevetni.
A szakértő közölte: a nemzetközi trendet figyelve is tapasztalható a magyarhoz hasonló típusú elmozdulás. Számos érintett országban ugyancsak úgy látják, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós művelet és annak kiképzési pillére „elérte a kívánt eredményt”, így lehet csökkenteni a jelenlétet Irakban. Hozzátette: az európai országok inkább már csak tanácsadói vagy támogató szerepet vállalnak a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában, mivel „a befogadó államok, kormányok nem vették mindig jó néven azt, hogy az európaiak be akarnak avatkozni, pedig a biztonsági helyzet bizonyos helyeken éppen ezt indokolná”. Ugyanakkor vannak olyan országok is, ahol időszakosan nagyon sokat javult a helyzet, így „lehet variálni azzal, hogy hol vállalnak nagyobb szerepet az európaiak” – összegzett Csiki Varga Tamás.