Nagyon izgalmas kérdés, hogy a Közel-Keleten egyaránt reguláris hatalmi státuszra törő (akár már birtokló) Iránnak, Szaúd-Arábiának és Egyiptomnak milyen forgatókönyv-lehetőségei adódnak az izraeli konfliktust követően – fogalmazott az InfoRádiónak Dezső Tamás.
A Migrációkutató Intézet főigazgatója Szaúd-Arábiát kiemelve elmondta, hogy Rijád olyan helyzetben van, hogy akár Oroszország, akár Kína, de az Egyesült Államok és a Nyugat is a kegyeit keresi, hiszen olajforrása és stratégiai pozíciója is erős, amit földrajzi elhelyezkedése determinál. Többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy január elsejétől csatlakozni fog a BRICS-országokhoz, vagyis az Oroszország, Kína és India kezdeményezte új globális hálózathoz – Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Argentínával. Tehát a Közel-Keleten öt olyan szereplő is akad, aki a BRICS-en keresztül egy új hálózat része lett.
Regionális szinten az a probléma, hogy
a Nyugat-barát kormányok nem kommunikálhatnak Nyugat-barát mondatokat, mert lakosságuk évtizedek óta az elnyomott palesztinok híve.
Vagyis az arab, illetve muszlim világban a palesztin ügy egy közös nevező, amely egybefogja az embereket – magyarázta az ELTE tanára. „Az utca népe ott is tüntet, ott is kiáll a palesztin nép mellett.”
Az orosz–ukrán háború miatt magát Oroszországtól – és részint Kínától is – elszigetelő Európa azzal szembesülhet, hogy miközben teljes joggal kiáll Izrael – és a zsidó állam önvédelemhez való joga – mellett, elítélve a Hamász tettét, az arab világban a vezetők ezt nem teszik meg, hiszen a muszlim nép palesztinpárti – tette hozzá Dezső Tamás, megismételve: itt olyan törésvonal keletkezett, amely Európának, a Nyugatnak az elszigetelődéséhez vezethet, illetve az arab világban pozícióvesztéshez.
Nem véletlen, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonnal a Közel-Keletre utazott, és tárgyalt minden kulcsfontosságú szereplővel, nehogy a nem kívánt irányba irányba induljanak az események. „Az Egyesült Államok azonnal lépett, hogy megakadályozza azt, hogy a Nyugat számára a világnak ez a része szimbolikusan vagy pedig a konkrét politikai palettán is elvesszen” – fogalmazott a szakértő.
Dezső Tamás szavai alapján, ha megszakadnának az arab világgal a kapcsolatok, a Nyugat mozgástere beszűkülne, és
a végén mi lennénk elszigetelve, nem a világnak az a része, amit a Nyugat szankciós politikával, embargóval akar sújtani.
Közben az orosz, de főként a kínai politika komoly sikereket és térnyerést ért el az arab világban, és nem csak az orosz–kínai tengelyhez csatlakozó belső-ázsiai államok esetében, ami azt mutatja, hogy például a BRICS-hez csatlakozó országok nem kizárólag a nyugati kapcsolatokat keresik, és adott esetben riválisa is lehet a Nyugatnak.
Közben palesztinbarát tüntetéshullám is végigsöpör Európán, ami viszont megkongatott bizonyos vészharangokat. Addig ugyanis, amíg a tüntetők nem határolódnak el a Hamásztól, elismerve, hogy egy terrorszervezetről van szó, addig minden palesztinpárti tüntetés óhatatlanul legitimálja, amit műveltek. „Ez egy nagyon veszélyes helyzet, mert az európai muszlimok körében nagyon magas a látencia, az ilyen típusú cselekedeteknek a támogatottsága” – hívta fel a figyelmet Dezső Tamás.
Utóbbi mondatot alátámasztandó emlékeztetett, hogy 2015-ben, amikor az Iszlám Állam a hatalma csúcsán volt, a The Sun bulvárlap készített egy felmérést a muszlimok körében, akiknek a 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért a dzsihádista szervezet törekvéseivel, ami akkor óriási vihart kavart. A szintén 2015-ös párizsi Bataclan-támadás után a felmérést megismételték, de még akkor is több mint húsz százalék nyilatkozott a korábbiakhoz hasonlóan.
A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint
nem ártana tisztában lenni azzal, hogy a mostani palesztinpárti tüntetések igazából mit képviselnek, az európai muszlimok pedig milyen Európáról álmodnak.
Hogy látják a saját helyzetüket, hogy látják azokat az értékeket, amelyeket hoztak magukkal, és amelyeket Európában találnak. „Mert most ezek a tüntetések abba az irányba mutatnak, hogy Európa az ő szempontjukból negatív szereplő” – mondta.