Nyitókép: Serg Myshkovsky/Getty Images

Oknyomozók vs. szakértők: Az ukránok robbantották-e föl az Északi Áramlat gázvezetékeket?

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2023. augusztus 30. 09:03
A német Spiegel és ZDF oknyomozó újságírói szerint az Északi Áramlat nevű csővezetéket ukrán kommandósok robbantották fel az ukrán főparancsnok utasítására, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetes értesítése nélkül. Az akció célja az volt, hogy végleg elvágják a németeket az orosz földgáztól. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő kételkedik ebben az elméletben.

Jogi szempontból nem az számít, hogy mi történt, hanem az, hogy mit lehet bizonyítani – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Politikai szempontból viszont azt kell megvizsgálni, hogy az oroszoknak, az ukránoknak, vagy valaki másnak állt leginkább érdekében kiiktatni az Északi Áramlatot – tette hozzá a Csiki Varga Tamás.

A szakértő szerint való igaz, belátható időre ellehetetlenül annak lehetősége, hogy a németek visszatérjenek az orosz földgázimporthoz, de amennyiben sikerül felfedni a nyomokat, amik valóban az ukrán kormányhoz, vagy valamilyen ottani titkosszolgálathoz vezetnek, az azt is jelentené, hogy Kijev „kvázi” az egyik legjelentősebb európai támogatóját támadta meg, illetőleg az Észak-atlanti Szövetség egyik tagállamának külső infrastruktúráját, ami akár szövetségi választ is kiválthatna.

Politikai értelemben ez túl nagy kockázat lenne ahhoz, hogy fölvállalják

– tette hozzá Csiki Varga Tamás, kiemelve: bármilyen közvetett bizonyíték ellenére, ha nem válik egyértelműen bizonyíthatóvá, hogy erről az ukrán kormány tudott, adott esetben ő rendelte meg, nemzetközi jogilag nem lesz kikényszeríthető ennek elismerése az ukrán fél részéről.

A német oknyomozó újságírók információi szerint az Északi Áramlat csővezetékét felrobbantó feltételezett ukrán kommandósok Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnoknak dolgoztak, és Volodimir Zelenszkijt nem tájékoztatták a tervükről. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa mindezt nem tartja valószínűnek. „Egy ponton, valamilyen mértékben biztos, hogy kellett (az ukrán elnököt – szerk. megj.) tájékoztatni.”

Ha utólagosan történt meg a tájékoztatás, az menthetne valamit a helyzeten, de nyugati szemmel nézve, a demokratikus államok részéről ez nem egy tipikus eljárás. Sőt, egy ilyen horderejű, komoly politikai kockázattal járó ügyben még egy autoriter államban sem kézenfekvő, hogy a fegyveres erők parancsnoka, vagy bármilyen szervezet a politikai vezetés jóváhagyása, esetleg kifejezett utasítása nélkül merne cselekedni – fűzte hozzá.

A katonaságot háború idején is a politika irányítja

– szögezte le végül a szakértő, emlékeztetve Carl von Clausewitz porosz hadtörténész híres mondására, ami szerint „a háború a politika folytatása más eszközökkel”.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Csiki Varga Tamás: sántít az oknyomozás az Északi Áramlat felrobbantásáról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást