A PAQ Research által elvégzett kutatás adatai azt mutatják, hogy azok az ukrán menekültek, akiknek nem okozott nagy gondot a beilleszkedés, nagyobb valószínűséggel akarnak végérvényesen Csehországban maradni. A biztosan maradni akaró ukránok 75 százalékának van munkája, míg azoknak a menekülteknek, akik mindenképpen vissza akarnak térni Ukrajnába, csak 56 százaléka dolgozik. Kateřina Šafářová, a kutatás társszerzője az Idnes hírportálnak elmondta, a csehországi maradás iránti érdeklődés növekedése annak is köszönhető, hogy az ukrajnai konfliktus még mindig nem ért véget.
Tavaly még minden harmadik menekült arra számított, hogy visszatér hazájába, most viszont már csak körülbelül egynegyedük.
A háború kezdete óta több mint félmillió ukrán menekült érkezett Csehországba, akiknek körülbelül egyharmada már visszatért a saját hazájába. Idén június 18-ig a cseh belügyminisztérium 345 ezer olyan ukrán állampolgárt regisztrált, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak. Másfél évvel a háború kirobbanása óta a PAQ Research friss felmérése szerint
az ukránok 67 százaléka talált állandó munkát Csehországban.
Közel kétharmaduk azonban még mindig nem tudja maradéktalanul alkalmazni az otthon elsajátított képesítését. Ezért nem ritka, hogy az Ukrajnában tisztviselőként vagy hivatalnokként dolgozó szakemberek gyakran kétkezi munkásként vagy segédmunkásként tudtak csak elhelyezkedni a cseheknél. A kutatás társszerzője szerint a cseh nyelv gyenge ismerete és az iskolai végzettség elismerésének szigorú feltételei akadályozzák legtöbbször a menekülteket eredeti hivatásuk gyakorlásában.
A kutatásból azonban kiderült, hogy a cseh nyelv elsajátítását egyre többen tartják az országban maradásuk fontos feltételének.
Míg 2022 júniusban a menekülteknek csak 16 százaléka tudott csehül, addig mostanra az ukránok 44 százaléka tud írni és beszélni.
Többnyire autodidakta módon tanulnak. Az adatok szerint a menekültek 54 százaléka önállóan képezi magát, 34 százaléka pedig nyelvtanfolyamokra jár.
Bár a menekültek többségének sikerült állandó munkahelyet találni, ez nem sokat javított anyagi helyzetükön. A felmérés szerint az ukránok 68 százaléka a szegénységi küszöb alatt vagy csupán kicsivel afölött él, azaz havi mintegy 15 ezer koronát visz haza. A menekültek átlagos nettó órabére 167 cseh korona, vagyis mintegy 2500 forint. A kutatás szerint a menekültek kétharmada tapasztalt már megkülönböztetést a származása miatt. Leggyakrabban a lakás- és munkakeresés során. Emellett tízből négy menekült azt állítja, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek nekik, mint a cseheknek. A kutatás szerint minden második ukrán volt már verbális szidalmazás célpontja. A menekültek öt százalékának pedig fizikai bántalmazásban is volt része.