Az Európai Bizottság kész fellépni, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait, számos eszköz áll rendelkezésére azok megvalósítására – jelentette ki Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Didier Reynders az Európai Bizottság múlt héten bemutatott jogállamisági jelentéséról tartott EP-vitán azt mondta, hatékony az uniós bizottság és a tagállamok közötti párbeszéd, ugyanakkor "nem minden esetben elegendő". Szavai szerint amennyiben nem gyümölcsözőek egy tagországgal folytatott jogállamisági megbeszélések,
a brüsszeli testület több eszközt is alkalmazhat az ajánlások érvényesítésére.
Az uniós biztos az Európai Bizottság rendelkezésére álló eszközök között különböző jogsértési és költségvetési eljárásokat, a feltételességi mechanizmus biztosította eljárás megindítását említette abban az esetben, ha a jogállamisági jelentésben található ajánlásokat egy tagállam nem vezeti be.
Didier Reynders közölte: a jelentés megállapította, hogy a korrupció továbbra is komoly aggályt okoz még akkor is, ha számos tagállam hozott intézkedéseket a leküzdésére, hajtott végre büntetőjogi reformokat, vagy további források bevonása révén tett lépéseket a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére. Rendkívül szükséges a korrupció elleni hatékony fellépés.
A jelentés szerint a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, néhány országban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, a civil szervezetek és emberijogvédők pedig továbbra is finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása jelentette kihívásokkal szembesülnek. Az uniós biztos kiemelte, hogy az Európai Bizottság elvárja a civil szervezetek számára támogató környezet kialakítását.
Didier Reynders hozzátette, az uniós testület értékeli az ajánlások megvalósítását a jogállamiságra vonatkozó politikák terén és arra biztatja a tagállamokat, hogy kezeljék a feltárt problémákat.
Gál Kinga szerint nyilvánvaló a kettős mérce
A Fidesz európai parlamenti képviselője, Gál Kinga felszólalásában azt mondta: a jogállamisági jelentések kapcsán az Európai Bizottság kettős mércéje már olyannyira nyilvánvaló, hogy hiteltelenné teszi magát az eszközt és a folyamatot. Szerinte Brüsszel megint civil szervezetek által diktált ideológiai alapú jelentésekben oktatja ki a tagállamokat, ahelyett, hogy először a saját háza táján tenne rendet.
"Az úgy nem járja, hogy a tagállamok kioktatást kapnak, egyes tagállamokat politikai okokból folyamatosan támadnak, visszatartva tőlük a jog szerint járó uniós pénzeket. Eközben a brüsszeli intézmények jogállamisági problémáiról egy árva szót sem találunk a jogállamisági jelentésekben, pedig a brüsszeli intézményeket súlyos korrupciós botrányok terhelik" – fogalmazott.
Ezekkel kellene inkább foglalkozni, például a "botrányos" vakcinaszerződések részleteivel, továbbá ideje lenne választ adni arra is, hogy mire költötték el a hiányzó uniós költségvetési pénzeket – jelentette ki. Hozzátette, hogy Az Európai Bizottság jelentése ezek miatt teljes mértékben hiteltelen. Itt az ideje annak, hogy minderre a 2024-es választásokon az európai emberek "csattanós választ" adjanak.
Cseh Katalin szerint a pedagógustörvénynek nincs helye az EU-ban
A Momentum Mozgalom EP-képviselője, Cseh Katalin a vita során elmondott beszédében azt mondta, a nemrégiben elfogadott, "bosszútörvénynek" nevezett pedagógustörvénynek nincs helye az Európai Unióban. Tanárok és diákok Magyarország több pontján tartottak megmozdulásokat, ugyanis "a magyar közoktatás összeomlófélben van".
Úgy véli, a tüntetéseken részt vevő tanárok, illetve a kritikát megfogalmazó oktatók elbocsátással nézhetnek szembe. Noha az oktatáspolitika nemzeti hatásköre tartozik, jelen esetben azonban nem oktatást érintő politikáról van szó, hanem egy "jogállamisági kérdésről, egy demokratikus minimumról".
Az intézkedés ellen fel kell lépni. Az EU intézményeinek követelniük kell, hogy ezt a "tisztességtelen és szégyenletes" törvényt a magyar kormány visszavonja – tette hozzá felszólalásában Cseh Katalin.