A gazdasági bölcsek tanácsa eredetileg öt tagból áll, az államfő nevezi ki őket a szövetségi kormány javaslatára, megbízatásuk öt évre szól. A független szakértőkből álló testület jelenleg négytagú, hivatalba lépésüket Frank-Walter Steinmeier államfő szentesítette, még a Scholz-kabinet hivatalba lépése előtt. A tekintélyes szakértők évente kétszer előrejelzést készítenek a német gazdaságban várható folyamatokról, és rendszeresen elemzik a gazdaság állapotát, különös tekintettel a legégetőbb feladatokra. Az elemzésben javaslatokat fogalmaznak meg, amelyeket a kormánynak nem kötelező elfogadni.
Ezúttal az egyik "bölcs", Monika Schnitzer mutatott rá arra, hogy az ország előtt álló legnagyobb gondot a szakképzett munkaerő hiánya jelenti. Schnitzer a testület vezetője, ezért az általa megfogalmazott tanács elemzők szerint különös súllyal esik latba. A Süddeutsche Zetungnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy
a szakképzett munkaerő súlyos hiánya miatt az országnak évente másfél millió bevándorlóra van szüksége.
Utalt arra is, hogy évente jelentős a munkaerő kivándorlása is, ami még inkább égetővé teszi a probléma megoldását.
Monika Schnitzer hangsúlyozta, hogy a legális bevándorlás felgyorsítása érdekében szükség van a korábbi kancellár, Angela Merkel nevéhez fűződő, 2015-2016-os, elsősorban emberiességi szempontok alapján szorgalmazott, úgynevezett Willkommenskultur felújítására. Ennek célja az lenne, hogy Németországot a munkavállalás érdekében még vonzóbbá teszik – jelentette ki.
A Scholz-kormány több minisztere, Hubertus Heil munkaügyi miniszterrel az élen az elmúlt hónapokban több kontinensen is egyfajta toborzókörúton járt, maga Scholz kancellár pedig korábban Kenyában "kampányolt".
A kancellár szerint szerint – az illegális migráció visszaszorítása mellett – a legális munkaerő-migráció erősítése a német kormány egyik fő célja.
A kormány az érintett országokkal kötött kétoldalú megállapodásokkal kívánja rendezni a kérdést – fogalmazott Scholz.
Hubertrus Heil a Bundestagban folytatott vitában azt hangoztatta, hogy minden eszközt meg kell ragadni a munkahelyek betöltéséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása érdekében. Ellenkező esetben 2035-re hétmillió munkavállaló és szakmunkás fog hiányozni – tette hozzá.
A bölcsek tanácsának elnöke szerint évente másfél millió bevándorlóra lenne lenne szükség. Schnitzer úgy értékelte, hogy a kormány erre vonatkozó terve helyes irányban tett lépés, de többre van szükség. Példaként a többi között olyan bevándorlási hivatalok létesítésére utalt, amelyek "nem elriasztják a bevándorlókat, hanem számukra vonzó szolgáltatásokat nyújtanak".
"Nem kellene megkövetelnünk, hogy a külföldi munkavállalók minden esetben beszéljenek németül"
- jelentette ki, hangoztatva annak szükségességét is, hogy az illetékes bevándorlási hatóságoknál az alkalmazottak beszéljenek angolul. A testület vezetője hangoztatta azt is, hogy nagyobb súlyt kellene helyezni a bevándorlói családok gyermekeinek oktatására is.
A Bundestag a kormánypártok szavazataival a napokban fogadta el a szakmunkások bevándorlásáról szóló törvényt, amelyet Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter "a világ legkorszerűbb" ilyen jellegű törvényének nevezett. Ennek értelmében
az Európai Unión kívüli országokból származó potenciális munkavállalókat meghatározott pontrendszer alapján értékelik.
A cél az, hogy megkönnyítsék a megfelelő szakemberek bevándorlását, illetve beilleszkedését. Ezzel párhuzamosan erősíteni akarják a továbbképzés lehetőségét is. A szakképzett munkaerő hiánya számos ágazatot érint, kezdve az egészségügytől az oktatáson át az államigazgatásig.
A konzervatív ellenzéki CDU bírálta a törvényt, szerinte az az alacsonyan képzett külföldi munkavállalókat vonzza. Az ugyancsak ellenzéki, országos szinten rohamosan növekvő támogatással rendelkező radikális jobboldali párt, az AfD azt hangoztatta, hogy Németországnak nincs szüksége külföldi munkaerőre.