A szaképzett munkaerőt az EU-n kívüli országokból is tárt karokkal várják, ami – ha nem is minden vonatkozásban – a korábbi kancellár, Angela Merkel nevéhez fűződő, a 2015-16-os évek Willkommenskultur politikájára emlékeztet. De a szükség nagy úr, és a jelenlegi németországi munkaerő-piaci helyzet erre emlékeztet.
Miközben az Európai Unión belül éles vita bontakozott ki a menekültek, illetve migránsok befogadásának szigorításáról, a Scholz-kormány valósággal udvarol a potenciális külföldi munkavállalóknak. Olyannyira, hogy ebből a célból a közelmúltban Kenyában "kampányolt" maga a kancellár, aki Nairobiban folytatott tárgyalásait követően kijelentette:
a német gazdaság számos területe számára nagy potenciált lát a szakképzett kenyai munkaerő bevándoroltatásában.
Olaf Scholz szerint Németország célja a legális munkaerő-migráció erősítése az illegális migráció visszaszorítása mellett. Németország az érintett országokkal kötött kétoldalú megállapodásokkal kívánja rendezni a kérdést – fogalmazott Scholz.
A kancellári vizitet megelőzően Hubertus Heil munkaügyi miniszter Annalena Baerbock külügyminiszter társaságában kezdett munkaerő-toborzó körutat, amelynek első állomása Brazília volt. Heil a Bundestagban erről folytatott vitában azt hangoztatta, hogy minden eszközt meg kell ragadni a munkahelyek betöltéséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása érdekében.
Ellenkező esetben 2035-re hétmillió munkavállaló és szakmunkás fog hiányozni – figyelmeztetett a miniszter.
Ezt követte, hogy a kormány áldását adta az elmúlt hónapokban sokat módosított törvénytervezetre, ami már csak parlamenti jóváhagyásra vár.
Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett elképzelés szerint a menedékkérők számára bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszik, hogy munkavégzés céljából maradhassanak. Számukra biztosítani kell a munkaerőpiacra történő bejutást, ha megélhetésüket biztosító állásajánlattal rendelkeznek.
Az újítások között szerepel egy úgynevezett esélykártya bevezetése.
A nem uniós országokból érkezettek kártyája tartalmazza a képzettség, a szakmai ismeretek, továbbá a nyelvtudás, valamint bizonyos mértékig "Németország-ismeret" fokát is. Azok számára, akik találtak munkát, egyértelművé kell tenni, hogy maradhatnak Németországban. Munkaerő-piaci beilleszkedésüket segítené a minimáljövedelem havi bruttó 3500 euró körüli összegre történő csökkentése.
A koalíciós pártok megállapodtak egy, a tervezett alap-, illetve továbbképzést célzó törvénytervezetről is. Ez ugyanakkor magában foglalja a képzés lehetőségét minden németországi fiatal számára. A hazai potenciál támogatása ugyanis az érem másik oldala a szakképzett munkaerő biztosítása érdekében.
A koalíció – mint az ARD által idézett elemzők fogalmaztak – a bevándorlási törvény módosításával igyekszik a szakképzett munkaerő bevándorlását könnyíteni.
A német munkaügyi központok az elmúlt években egyre több befogadott menedékkérőről gondoskodtak a munkaerőpiacokon. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint 2012 óta 105 ezerről 571 ezerre nőtt a különböző országokból érkezett és a hatóságok segítségével munkát talált menekültek száma. Emellett 208 ezer menedékkérő vesz részt integrációs tanfolyamon.
Az érintettek elsősorban azokból az országokból származnak, ahonnan 2015-ben, illetve 2016-ban a legtöbben menekültek, így Afganisztánból, Irakból, Iránból Szíriából, Eritreából és Pakisztánból. A már megkezdett toborzókampány folytatása során az unión kívüli országok listája minden bizonnyal szélesedni fog.
A parlamenti jóváhagyásra váró tervezet nyilvánosságra került része nem tér ki arra, hogy az említett esélykártyán kívül milyen módon különböztetik meg a befogadásra, illetve munkavállalásra érdemesített menekülteket az arra jogosulatlan migránsoktól. Mivel az EU menekültügyi reformjának szentesítése még várat magára, a menekültek, illetve migránsok befogadásában továbbra is nagy szerepe van a tagországok belső szabályozásainak, illetve a származó országokkal való kétoldalú konzultációknak. Ez utóbbira a német kormány különösen nagy hangsúlyt helyez.