A svéd nemzetvédelmi bizottság jelentésében azt hangsúlyozza, hogy bár Oroszország hadereje most Ukrajnában összpontosul, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne képes katonai hadműveletekre Svédország közelében. A szakértők azt is hozzáteték: Moszkva alacsonyabbra helyezte a hadsereg bevetésének küszöbét, és megmutatta, hogy hajlandó kockázatokat vállalni.
A bizottság értékelése szerint Oroszországnak továbbra is megmaradt a képessége arra, hogy légi vagy tengeri úton, de akár nagy hatótávolságú vagy nukleáris fegyverekkel hadműveletet indítson Svédország ellen.
Hangsúlyozzák, hogy Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja arra késztette Stockholmot, hogy felülvizsgálja nemzetbiztonsági politikáját, Svédország pedig a NATO-tagsággal tudná hatékonyan megőrizni biztonságát, a szövetséghez csatlakozás mindemellett pedig a NATO biztonságát is tovább növelné.
"Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amilyen hamar csak lehet, de legkésőbb a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség teljesértékű tagjaivá váljunk"
- hangoztatta Pal Jonson svéd védelmi miniszter hétfői nyilatkozatában.
Svédország és Finnország tavaly májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország április eleje óta a szövetség tagja, Svédország csatlakozásának ratifikálása azonban még várat magára.
Törökország már tavaly háromoldalú megállapodást kötött a két észak-európai országgal a csatlakozási feltételekről, melyek között a fő kitétel az volt, hogy Svédország hatékonyabban lépjen fel a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói ellen. A csatlakozási feltételekről folyó tárgyalásokat megelőzően, a hónap elején a svéd legfelsőbb bíróság jóváhagyta egy korábban börtönbüntetéssel sújtott, Svédországban legálisan élő kurd szimpatizáns török állampolgár kiadását Törökországnak.