A nemzeti jelképek népszerűsítésére és ezáltal a hazafiasság erősítésére törekszik a keresztény CDU/CSU. A javasolt "szövetségi patriotizmus program" tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a konzervatívok sürgetnek, és még a hét folyamán a parlament elé terjesztenek.
Az ellenzék vezető erejének számító pártszövetség által indítványozott, a hazafiasság erősítését célul kitűző hivatott programról több német hírportál számolt be.
Az előterjesztők a két párt vezető politikusai, a CDU részéről Friedrich Merz pártelnök, a CSU képviseletében pedig Alexander Dobrindt frakcióvezető.
Németországban immár hagyománynak számít, hogy amikor a labdarúgó-válogatott játszik, fekete, vörös és arany színű zászlók láthatók a házakon, az autókon, és a hazafiasság "színes" megnyilvánulása immár arcsminkként is testet öltött. A CDU és a CSU azonban kevesli ezt, és annak elérésére törekszik, hogy
a nemzeti szimbólumok – különösen a zászló – a hivatalos épületeken túl egész évben látható legyen a közterületeken.
A pártszövetség szerint "a fekete, a vörös és az arany az egység, az igazságosság és a szabadság büszke színei, a himnusz pedig a német nemzet szabadságának zenei megnyilvánulása".
.A javaslat – amelynek címzettje a kormány – tartalmazza azt is, hogy az alaptörvény 1949. május 23-án történt kihirdetésének évfordulóját minősítsék nemzeti emléknapnak. Ezt pedig az alaptörvény 75. évfordulóján, 2024. május 23-án kellene kihirdetni. Az indítvány szerint az évfordulóról minden évben a német alkotmányos testületeknek közösen kellene megemlékezniük. A mindenkori kancellárnak pedig a nemzet állapotáról szóló beszédet kellene tartania.
Az CDU/CSU közös parlamenti frakciója a kezdeményezést mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a társadalom fokozódó polarizálódása és széttagoltsága közepette
az alaptörvény, illetve a patriotizmus "erős integrációs, illetve azonosulási potenciált" jelenthet.
Mindez pedig az állam, a társadalom javát szolgálja – fogalmaz a pártszövetség.
A konzervatív pártok intézkedéseket sürgetnek annak érdekében, hogy az egykori NDK és NSZK 1990. október 3-án történt egyesülésének évfordulóját, hivatalosan a német egység napját olyan ünnepé tegyék, amely "nem egyszerű szabadnap, hanem összekötő nemzeti élmény". Mindez hozzájárulhatna ahhoz is, hogy Németország keleti felében erősítsék a részben még mindig hiányzó nemzettudatot, ami valójában az újraegyesítés "gyenge pontja".
A két uniós párt szerint a hazafiasság erősítése érdekében szükség lenne a német hadsereg, a Bundeswehr több rendezvényének nyilvánossá tételére. Ezek sorában említik az eskütételeket és a parancsok kihirdetését.
A CDU és a CSU kitér arra is, hogy
a Bundestagot "a hazafias önbizalom" parlamenti központjaként kell megerősíteni.
Ezt szolgálhatná többek között jelentős parlamenti személyiségek portréinak, valamint a német nemzet történelmének legfontosabb eseményeit ábrázoló képeknek az elhelyezése a Reichstag épületének folyosóin.