A hatóságok a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítették a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ifjúsági szervezetét. A radikális, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző AfD-től az összes többi parlamenti párt elhatárolódik, ennek ellenére támogatottsága rohamosan növekszik, és nem csak a keletnémet tartományokban.
Az már egyáltalán nem számított meglepetésnek, hogy az AfD sorra rendkívül jól szerepelt a tartományi választásokon. Elemzők szerint támogatottságának jelentős erősödését főként az energiaválság leküzdésével kapcsolatos kormányzati politika éles bírálatának köszönheti, különös tekintettel a megélhetési költségek emelkedésére. Növekvő népszerűségének másik fő oka, hogy a párt élesen tiltakozik az elsősorban ukrán, de a muszlim hátterű menekültek befogadása ellen is.
A Forsa közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint
a párt immár Németország harmadik legnépszerűbb pártja a koalíciós Zöldek Pártjával holtversenyben.
A 2021 szeptemberében tartott országos választások óta ez az első eset, hogy az AfD feljött a képzeletbeli dobogóra. Figyelmet érdemel az is, hogy a párt népszerűségét tekintve mindössze egy százalékponttal marad el a koalíciós kormányt vezető szociáldemokrata SPD mögött.
Ami a konkrét adatokat illeti, Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja 17 százalékon áll, ami 2022 óta a legrosszabb érték. Ha a választásokat most tartanák, az AfD 16 százalékot szerezne, akárcsak a Zöldek pártja.
A népszerűségi listát immár hosszabb idő óta az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió, a CDU vezeti 30 százalékkal.
A legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP hét százalékot szerezne. A keletnémet tartományokban korábban domináns szerepet játszó ellenzéki Baloldal Pártja (Die Linke) viszont be sem jutna a parlamentbe.
A felmérés nem sokkal azt követően látott napvilágot, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal hosszabb megfigyelés után az AfD ifjúsági szervezetét, a Junge Alternatívát alkotmányellenesnek minősítette.
Közvetve ugyanakkor az AfD mellett állt ki a korábbi német szövetségi elnök, Joachim Gauck. A korábbi keletnémet evangélikus lelkész, teológus, politikus, az NDK időszakában a polgárjogi mozgalom egyik vezető alakja, 1990-ben az utolsó NDK-parlament képviselője, az újraegyesítés után 2000-ig az NDK állambiztonsági szolgálatának iratait feltáró hivatal elnöke volt.
Joachim Gauck – aki 2012 és 2017 között volt Németország nagy megbecsülésnek örvendő államfője – egy interjúban hangsúlyozta,
"nem minden AfD-szavazó fasiszta".
A korábbi elnök szerint a politikai pártoknak komolyabban kellene venniük az állampolgároknak az AfD által is hangoztatott aggodalmait.