Az ukrán háború finanszírozására felhasználható, Moszkvának biztosított forrásokhoz történő hozzáférés lehet a Wagner-csoport motivációja a szudáni szerepvállalásra nemzetközi vizsgálatok szerint. Szudán a világ harmadik legnagyobb aranykitermelője, ez lehet az egyik fő cél – írja a Euronews.
"Afrikában bárhol, ahol instabilitás van vagy a demokrácia elleni támadás történik, ott a Wagner-csoport is jelen van, a legtöbbször a milícia oldalán állnak.
Burkina Fasóban az ország összes bányáját átvették, és ez történik Maliban és Szudánban is"
– mondta Emmanuel Kotin, biztonsági szakértő, az Africa Centre for Security and Counterterrorism agytröszt ügyvezető igazgatója.
Egy nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés, a GI-TOC szerint a Wagner-csoport struktúrái mélyen beágyazódtak Szudánban és a szomszédos Közép-afrikai Köztársaságban, jelentős politikai befolyást, kiterjedt kereskedelmi érdekeltségeket és zsoldosszerepet kialakítva. A GI-TOC szerint az oroszok fő célja Szudánban nem a politikai hatalom védelme, hanem az ország ásványkincseiből való haszonszerzés.
A Szudáni Köztársaság Ásványi Erőforrások Minisztériuma és a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin tulajdonában lévő M Invest között 2017 végén írtak alá koncessziós megállapodásokat. A Meroe Gold, az M Invest szudáni leányvállalata kiváltságokat kapott az ország hatóságaitól, és cserébe több projektjében 30 százalékos részesedést adott. Az Egyesült Államok és az EU szankciókat vezetett be ezekkel a vállalatokkal szemben. Prigozsin azt állítja, nem kedvezményezettje ezeknek az ügyleteknek.
Az ENSZ zsoldoscsapatokkal foglalkozó munkacsoportjának független szakértője, Jelena Apara szerint ezek a folyamatok nagyon komplikáltak.
"Nagyon nehéz meghatározni, hogy ki áll mögöttük, hogyan működnek és ki az, aki kiadja a parancsokat és akár potenciálisan büntetőjogi felelősséggel tartozik az emberi jogok megsértéséért, vagy felelős a pénzügyi tranzakciókért. Azt látjuk, hogy ez egy nagyon összetett pénzügyi és logisztikai rendszer" – fogalmazott.
A CNN nemrégiben közzétett egy vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy a Wagner-csoport rakétákkal látta el a szudáni Gyors Támogató Erőket, amely ugyanakkor tagadja, hogy segítséget kapott volna Oroszországtól és Líbiától, a Wagner-csoport pedig nem kommentálta a vizsgálat eredményeit.
Prigozsin azt állítja: egyetlen Wagner-tag sincsen Szudánban már két éve.
"Teljes bizonyossággal állíthatom, és szavaimat bármelyik jegyzőkönyvbe beilleszthetik: ma a Wagner egyetlen katonája sincs Szudánban, hangsúlyozom egyetlenegy sem" – tette közzé a Telegramon.
Szergej Lavrov Kreml-szóvivő ugyanakkor arról beszélt, hogy Szudánnak minden joga megvan igénybe vennie a Wagner-csoportot. Az orosz média korábban arról számolt be, hogy a zsoldoscsoport alapítója 2014-2016-tól kezdve szinte minden találkozón részt vett, amely orosz tisztviselők és szudáni képviselők között zajlott.
Szudán volt az egyik első ország, amely elismerte a Krím 2014-es annektálását.
Azóta az arany hatékony eszköznek bizonyult a pénzeszközök felhalmozására és mozgatására, az orosz államkincstár feltöltésére és a nemzetközi pénzügyi ellenőrzőrendszerek kijátszására.
"A Wagner-csoport érdekeltségei elsősorban a Wagner-csoportot képviselik, nem pedig egy konkrét szudáni szervezetet. Az elmúlt években azt láttuk, hogy a Wagner folyamatosan váltogatja, kihez hű" – magyarázta Paul Stronski, a Carnegie Oroszország és Eurázsia programjának vezető munkatársa. Hozzátette, hogy a Wagner-csoport olyan helyekre megy, ahol a nyugati közösségnek korábban nem sikerült stabilitást teremtenie, Oroszország pedig keresi a módját annak, hogyan bővítheti jelenlétét Afrikában.
A Stockholm Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Oroszország Szudán fő fegyverellátója, a hadseregükben használt fegyverek 87 százaléka tőlük származik. Az oroszok haditengerészeti bázist is nyitnak majd az országban, amely lehetővé teszi a Kreml számára, hogy ellenőrizze a Szuezi-csatornához és az Indiai-óceánhoz való hozzáférést. A bázison 300 katona állomásozhat majd, és legfeljebb négy hadihajó, közte nukleáris hadihajó is kerülhessen ide.
Cserébe Oroszország beleegyezett, hogy Szudánnak fegyvereket és katonai felszerelést biztosít. A megállapodás 25 évre szól, és automatikusan meghosszabbodik 10 évre, ha egyik fél sem tiltakozik ez ellen.
Lavrov februárban jelentette be, hogy kartúmi látogatása során jóváhagyta a megállapodást – ő legutóbb 2014-ben járt Szudánban. Az orosz haditengerészet szudáni utánpótlási pontjának létrehozásáról 2020 novemberében írtak alá megállapodást. Ez azonban csak akkor lép hatályba, ha Szudánban polgári kormány és törvényhozó testület alakul, amely ratifikálja a dokumentumot.