Nyitókép: Pixabay

Újabb tüntetéshullám – az időseken spórolhat a kínai állam

Infostart
2023. április 22. 17:40
A koronavírus miatti bezárkózásnak a hatalmas ország gazdaságára rótt terhe is hatalmas: jöhet a nyugdíjkorhatár emelése, de az időseknek járó egészségügyi ellátást is megnyirbálhatja a kormány.

A kínai idősek már az utcákon tiltakoznak: négy nagyvárosban január óta tartanak a demonstrációk, amelyeken az érintettek a nyugdíjasok orvosi ellátásának változása miatt demonstrálnak. Elemzők szerint kimerültek a közegészségügy forrásai az elmúlt három év szigorú karanténjai, tömeges tesztelései és egyéb pandémiás intézkedései miatt, a számlát pedig most az idősek fizethetik meg a CNN cikke szerint.

Az "őszek mozgalmaként" is emlegetett tüntetéssorozat a tavaly novemberi, a koronavírussal kapcsolatos korlátozások miatt kirobbant demonstrációhullám után ismét egy szokatlan példája annak, amikor a kínaiak utcára vonulnak. A banki és ingatlanpiaci botrányok, valamint a pandémia kezelése miatt a kommunista pártban már egyébként is csökkent a bizalom: ez a helyzet csak tovább ronthatja azt.

A kínai hatóságok aggódnak, hogy a tüntetéssorozat még tovább terjed.

A cenzorok már a "Vuhan egészségbiztosítás" hashtaget is eltávolítják a kínai közösségi oldalról, a Weibóról, de mivel az országban tervezik a nyugdíjkorhatár megemelését is, valószínűleg nem csillapodnak az indulatok.

Közel három évig egyébként a helyi önkormányzatok állták a pandémiával kapcsolatos költségek legnagyobb részét, miközben a bevételek csökkentek: 2022-ben Kuangtung tartomány és Talien városa bejelentette, hogy a tömeges Covid-tesztek kifizetésére az állami egészségbiztosítási alapokat fogják megcsapolni.

Nem sokkal később a kínai egészségbiztosítási felügyelet közölte, hogy a pénzt nem szabadna ilyen módon felhasználni, az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kellene finanszírozniuk a tesztelést. Az állami média beszámolója alapján azonban más régiók is így használtak fel közpénzt. Ez félelmeket váltott ki az amúgy is alulfinanszírozott egészségbiztosítási rendszer jövőbeli fenntarthatóságával kapcsolatban. Nem ismert, hogy milyen összegbe került Kína számára ilyen hosszan fenntartani a "zéró Covid" hozzáállást, de egyes területek adatai ismertek.

Kuangtung, Kína leggazdagabb tartománya költötte a legtöbbet: a tartomány 2022-ben 711 milliárd jüant (több mint 36 ezer milliárd forint) költött védőoltásokra, vizsgálatokra és az egészségügyi dolgozóknak nyújtott sürgősségi ellátások, ami

több mint 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Csöcsiang és Peking 43,5 milliárd, illetve 30 milliárd jüant költött.

"A helyi önkormányzatok pénze fogyóban van, vagy akár teljesen el is apadtak a források" – mondta George Magnus, az Oxfordi Egyetem Kína Központjának munkatársa. Az államadósság nagyon megugrott, olyan mértékben, hogy egyes városokban a fűtés is leállt.

Kína egészségbiztosítási rendszere a korlátozott szociális biztonsági háló kulcsfontosságú része. A városi területeken a jelenlegi és a nyugdíjas munkavállalók egészségügyi költségeinek egy részét fedezi.

A rendszer egyéni számlákból áll, amelyeket a munkavállalók és munkáltatóik kötelező befizetéseiből, valamint gyűjtőszámlákból, amelyeket a munkáltatói hozzájárulásokból álló alapból finanszíroznak. Az egyéni számla a gyógyszerek és a járóbeteg-ellátás költségeinek kifizetésére szolgál, míg a gyűjtőszámla a kórházi látogatások kifizetésére.

A nyugdíjasoknak nem kell járulékot fizetniük, sőt havonta kapnak befizetést a kollektív alapból a személyes számlájukra.

Januárban ugyanakkor a nyugdíjasok számláira kerülő pénzösszeget korlátozták: nekik általában nagyobbak az egészségügyi kiadásaik, így ezt jobban megérzik. Vuhanban vannak olyan érintettek, akik 70 százalékkal kevesebb befizetést kapnak, mint eddig. A tiltakozók úgy érzik, az egyéni számlákról pótolják a közös számlán jelentkező hiányt.

Végül a demográfiai problémáról: 2035-re a kínai társadalom 30 százaléka 60 év fölötti lesz. Egy 2019-es előrejelzés szerint ekkorra összeomolhat a nyugdíjrendszer. A kormány mindezek miatt megemelheti a nyugdíjkorhatárt: ez nem tetszik azoknak, akik már annak közelében járnak. Jelenleg a férfiak 60 évesen, a nők pedig 55, gyári munka esetén már 50 éves korban nyugdíjba mehetnek, ami

meglehetősen alacsony életkor nemzetközi összehasonlításban.

Ezt a határt még 1978-ban húzták meg, és régóta napirenden van a változtatás.