A nyugati közvéleményt folyamatosan izgalomban tartja az a lezáratlan kérdés, hogy ki és miért robbanthatott fel 2022. szeptember 27-én az Északi Áramlat összesen négy csővezetékéből hármat, nehezen helyrehozható károkat okozva a vezetékben. A felelősök kiléte annál is érdekesebb, mivel a robbanás idejére már teljesen használaton kívül helyezett (az Északi Áramlat 2. esetében feltöltött, de soha meg nem nyitott) vezetékeket működtető részvénytársaság ugyan többségében az orosz állami energiacég, a Gazprom tulajdonában áll, de a cégben francia, holland és német részesedés is van – írja a Telex.
A robbanásokról szinte azonnal tudni lehetett, hogy szabotázs eredménye, a végrehajtás leplezése és precizitása miatt pedig az érintett országok – az Északi-tenger alatti helyszín miatt Dánia és Svédország is – azt feltételezték, hogy nem valamiféle magánakcióról, hanem egy állami titkosszolgálat műveletéről van szó. Mivel a szabotázs a német külpolitikát is évtizedek óta befolyásoló orosz–német gázszállítás újraindításának lehetőségére mért csapást, az első számú gyanúsítottnak mindig is Ukrajna, esetleg valamelyik erősebb szövetségese számított.
Néhány hete „nagyot szólt”, amikor az amerikai tényfeltáró újságírás egyik „matuzsáleme”, Seymour Hersh amerikai kormányzati források alapján – nem éppen megkérdőjelezhetetlen érveléssel – azt állította, hogy Washington rendelte meg az akciót. Most kedden viszont két, egymástól teljesen független cikk is megjelent, melyek egyaránt azt állítják, hogy bár tisztázatlan módon, de
Ukrajnához köthető az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantása.
Az egyik leleplezést a New York Times szolgáltatta. Az amerikai lapnak a szabotázsakcióról szóló titkosszolgálati jelentéseket olvasó kormányzati tisztségviselők csepegtették az információkat. A szivárogtatók megállapításaikat rettentő körülményesen és feltételes módokkal körülbástyázva fogalmazták meg – jegyzi meg a Telex. Eszerint egy „Ukrajna mellett álló csoport” robbantotta fel a vezetékeket, mely „Vlagyimir Putyin ellenfeleiből” állt.
Az azonban a tisztviselők szerint nem világos, hogy a kijevi vezetés tudott-e az akcióról, esetleg a kormányzathoz közel álló erők voltak a támadás megrendelői, netán kivitelezői. A szabotőrök nemzetiségéről annyit az amerikai kormányzati szereplők is jónak láttak kiszivárogtatni, hogy ukrán és/vagy orosz állampolgárok voltak.
Több részlet derül ki az ARD német közszolgálati adó több csatornája, illetve a Die Zeit hetilap közös tényfeltáró cikkéből, mely a német államügyészség nyomozásának jelenlegi állását ismerteti. A német sajtó által részletesen bemutatott anyag szerint sincs bizonyíték arra, milyen entitás megrendelésére hajtották végre a szabotázst, de „a nyomok Ukrajnába vezetnek”.
A német tényfeltáró anyag szerint a szabotázsakció által érintett nyugati országok nyomozóhatóságai már
közvetlenül az akció után kaptak egy fülest arról, hogy egy „ukrán kommandó” hajtotta végre a robbantást.
Ezen a vonalon elindulva meglehetősen sok részletet sikerült is kideríteni:
A robbanótölteteteket mintegy 80 méter mélyen elhelyező búvárokat szállító jachtot egy lengyelországi székhelyű, de két ukrán állampolgár nevén bejegyzett cégtől bérelte a kommandó, mely öt férfiból és egy nőből állt, akik hamisított útlevelekkel utaztak Lengyelországba, és ezeket bemutatva bérelték ki a jachtot. A nő volt a különítmény orvosa, emellett egy kapitány, két búvár és két búvárasszisztens szállította a robbanóanyagokat a tetthelyekre. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert, és az sem világos, milyen szervezethez, csoportosuláshoz tartoznak.
Az akcióhoz szükséges felszerelést egy teherautó szállította Rostockba, ahonnan szeptember 6-án hajóztak ki. Az akció után a hajót meglepő hanyagságról tanúbizonyságot téve, alapos takarítás nélkül vitték vissza tulajdonosához, ezért a nyomozók a fedélzeten meg is találták a szabotázs helyszínén is felfedezett robbanóanyag nyomait – olvasható mások mellett.