A tálib vezetés által hozott döntést a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, Abdul Gáni Baradar jelentette be. "Az ipari és kereskedelmi minisztériumnak fokozatosan át kell vennie a külföldi erők megmaradt katonai bázisai feletti irányítást, hogy azokat különleges gazdasági övezetekké alakítsák át" - mondta.
A beruházások a fővárosban, Kabulban és az északi Balkh tartományban fekvő létesítményekkel kezdőnek - nyilatkozott vasárnap Abdul Gáni Baradar, aki további részletekre nem tért ki.
"A belföldi támogatottság növelése és a jobb kormányzás érdekében a tálibok elsődleges célja az államkincstár mielőbbi feltöltése"
- mondta a szingapúri S. Rajaratnam Nemzetközi Tanulmányok Intézetének munkatársa, Muhammad Faizal Bin Abdul Rahman. "Ennél is fontosabb, hogy a táliboknak bizonyítaniuk kell a gazdasági tervezettség iránti elkötelezettségüket, amely magában foglalja a szomszédos országokkal folytatott regionális kereskedelem felélénkítését, valamint a potenciális külföldi befektetők számára a főváros és a határmenti települések mellett létrehozott biztonsági zónák kiépítését is" - jelentette ki Faizal.
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, többek között földgázban, rézben és ritkaföldfémekben, de ezeket az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt alig tudta kiaknázni.
A külföldi katonai erők kivonása óta Afganisztán pénzügyi helyzetét számos más jelentős probléma is nehezíti. Az afganisztáni nemzeti bank tengerentúli vagyonelemeit befagyasztották, a kormánytagok ellen szankciókat léptettek életbe, valamint a legtöbb külföldi gazdaságot élénkítő segélyt felfüggesztették.
Az év elején az afganisztáni tálib vezetés bejelentette, hogy Kínával közösen készül feltárni egy olajmezőt Észak-Afganisztánban.