Nyitókép: Christoph Schmidt/picture alliance via Getty Images

Leállíthatatlan hasadás: újrakeződik a vita a német atomerőművek jövőjéről

Infostart
2023. január 26. 08:06
Ezúttal az ellenzék vezető erejének számító CDU/CSU konzervatív pártszövetség látta elérkezettnek az időt arra, hogy újranyissa a vitát a jelen állás szerint március végén leálló reaktorokról.

Hónapokig tartó heves belpolitikai vita után tavaly októberben úgy tűnt, hogy megpecsételődött a német atomerőművek sorsa Az energiaválság közepette a koalíciót is megosztó nézeteltérések után maga Olaf Scholz kancellár "hatalmi szóval" döntötte el, hogy válság ide vagy oda, az erőművek csak idén április közepéig működhetnek.

A szociáldemokrata kancellár az SPD két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva döntött úgy, hogy a három még működő erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg. A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki. A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítja mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolja.

Az FDP mellett a vita kezdetétől az erőművek életben tartása mellett foglalt állást az ellenzéki CDU/CSU konzervatív pártszövetség is. Ezúttal a korábbi Merkel-kormány egykori minisztere, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Jens Spahn állt elő azzal a javaslattal, hogy legalább 2024 végéig hosszabbítsák meg az erőművek működési idejét. Sőt indítványozta azt is, hogy

vegyék fontolóra a 2021 végén véglegesen leállított három másik atomerőmű újbóli üzembe helyezésének lehetőségét.

A konzervatív politikus a többi között azzal érvelt, hogy az energiaárak túl magasak, mert a kínálat mind Németországban, mind Európában túl alacsony. Spahn szerint a gazdaságnak is stabil és megbízható energiaforrásokra van szüksége. "Ezt a még működő erőművek kedvező körülmények között, megbízhatóan és klímasemleges módon biztosíthatják" – jelentette ki.

A hiányzó fűtőelemekkel kapcsolatban pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány az energiaellátó cégekkel együttműködve néhány héten belül képes lenne azok beszerzésére.

A CDU/CSU képviselője kifogásolta, hogy az idei enyhe tél miatt egyesek azon a véleményen vannak, hogy nincsenek energiaellátási gondok, és ezért nincs is szükség cselekvésre.

A nehéz idők azonban jövő télen köszöntenek be, akkor pedig ismét teli kell tölteni a gáztározókat

– fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy ebben az esetben az energiabiztonság érdekében az egész országban népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség.

Az elmúlt hetekben több neves gazdasági szakértő, köztük a mindenkori német kormány mellett működő, úgynevezett bölcsek tanácsa is azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az energiaválság miatt szükség van az atomerőművek további működtetése.

A kérdésben illetékes zöld párti gazdasági miniszter Robert Habeck egyelőre nem reagált Spahn felvetésére. Információk szerint a miniszter – aki egy személyben alkancellár is – csütörtökön kormánynyilatkozatot terjeszt elő az energiaellátás helyzetéről.