A berlini döntés értelmében Ukrajnának egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit szállítanak, amelyeket a német hadsereg, a Bundeswehr készletéből adnak át. A páncélosok ukrán katonai személyzetét Németországban képezik ki. A támogatási csomaghoz a járművek és a kiképzés mellett lőszer, szállítás és karbantartás is jár.
A cél az, hogy az ukrán hadsereg minél gyorsabban felállíthasson két zászlóaljat a német gyártmányú harckocsikból. Ehhez más országok is átadnak ilyen járműveket Ukrajnának, amihez megkapják a német kormány engedélyét.
A BBC úgy tudja, hogy az amerikaiak legalább 30 darab M1 Abrams harckocsit szándékoznak Ukrajnában küldeni a már beígért Bradley lövészpáncélosok és Stryker harcjárművek mellett. Ez ugyancsak nagy áttörés lenne, mivel Washington eddig mereven elzárkózott az M1 Abramsek átadásától. Arra hivatkozott, hogy
az amerikai páncélosok túl bonyolultak, ezért lassú lenne az ukrán harckocsizók átképzése.
Másrészt tart attól, hogy ha az oroszok zsákmányolnának ezekből a tankokból, akkor olyan technológiákhoz juthatnának, amelyet a Nyugat eddig féltve őrzött előlük.
Ahogy azonban már a Leopard 2-kel kapcsolatban is megírtuk, a harckocsik egyes szériái között óriási fejlesztések történtek, így nagy különbség van ugyanannak a tanknak a korai, illetve a késői változata között.
Ez az M1 Abramsra is igaz. Az 1980-ban szolgálatba állított első széria az M1, majd az azt követő M1A1 jelentősen eltér a legújabb, M1A2 SEP (System Enhanced Package) változattól. Az utóbbi réteges páncélzata például már jelentős mennyiségben tartalmaz szegényített uránt is, mivel a rendkívül nagy sűrűségű anyag ellenállóbb a páncéltörő lövedékekkel szemben, mint az acél.
Persze még az 1980-as első szériákban is akad olyan fejlett technikai megoldás, ami vonzó lehet az oroszoknak, bár valószínűleg azt már saját hírszerzőik régen begyűjtötték.
Nem is a technikai szint, hanem igazából a mennyiség a nagyobb kérdés, hiszen a belengetett darabszám egy zászlóaljnak is kevés lenne. Ugyanez a helyzet a német gyártású Leopard 2-vel, amelyből még a legelszántabban Ukrajnát segítő lengyelek is csak 12-14 darabot küldenének.
Viszont a BBC szakírója, Jonathan Beale szerint ha féltucat, Leopard 2-t használó európai állam ugyanennyit adna át, akkor az amerikai, illetve a korábban megígért brit szállításokkal együtt összejönne száz darab. Ez már jelentősebb mennyiség lenne, bár az ukránok legalább 300 harckocsit szeretnének a Nyugattól.
A NATO-tagállamok tankjai kétségtelenül fejlettebbek, mint az Ukrajnában bevetett orosz harckocsik túlnyomó többsége. A minőség azonban csak korlátozottan tudja ellensúlyozni a mennyiséget, márpedig az oroszok jelentős számbeli fölényben vannak.
Akad azonban más is, ami kérdésessé teszi, hogy a nyugati tankok érdemben megváltoztatnák a hadi helyzetet. Mégpedig az, hogy a korszerű háborúkban a különböző fegyvernemek szoros együttműködése jelenti a siker kulcsát. Vagyis a tankok mellé kellenek olyan páncélozott csapatszállítók is, amelyek lépést tudnak tartani a harckocsikkal, miközben védetten szállítják a gyalogságot. A lövészkatonákra mindenképpen szükség van, hiszen már évtizedekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a technikát kívülről kell megvédeni. Elnézve az Ukrajnában kézi páncéltörő rakétákkal kilőtt orosz tankok sorát, ez a megállapítás igencsak igaznak bizonyult.
Az ellenséges gyalogsággal és tankokkal szemben a leghatékonyabban mégis a légierő és a tüzérség tud harcolni. Ukrajna egy ideje sürgeti is, hogy a Nyugat küldjön korszerű harci repülőgépeket, ám erről a támogató országok egyelőre hallani sem akarnak. De ha kaphatnának is az ukránok modern repülőgépeket, túlságosan sok időt venne igénybe a pilóták átképzése. Marad a tüzérség, amely bizonyos fokig helyettesítheti a légierőt, főleg ha nagy hatótávolságú, precíziós tarackágyúkról vagy rakétákról van szó. Ilyeneket már kaptak az ukránok, és a legutóbbi felajánlásokban továbbiak is szerepelnek. Ezekből szívesebben adnak a nyugatiak.
A tank azonban más kérdés, mivel támadófegyvernek számít. Márpedig a Nyugat nem szeretné, ha az ukránok orosz területekre is kiterjesztenék a hadműveleteket. Ilyen esetben ugyanis az orosz védelmi stratégai szerint Moszkvának joga lenne atomfegyvert is bevetni. Ez szörnyű következményekkel járna egész Európára nézve.
A harckocsi olyan fegyver, amelyet egyaránt lehet használni támadásra és védekezésre is – ahogy erről legutóbb az InfoRádió Aréna című műsorában is beszélt Kaiser Ferenc. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, hogy egy tucatnyi Leopard 2-es vagy Challenger 2-es tank képes lenne 4-5 kilométeres frontszakaszon megállítani egy jelentősebb orosz támadást is.
Az oroszok ellenben továbbra is kitartanak amellett, hogy a tankok igazából támadó fegyverek. Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete például azt írta a Telegramon: „Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy tankokat szállít, akkor egy ilyen lépést a védelmi fegyverekkel kapcsolatos érvekkel indokolni semmiképpen sem fog működni. Ez egy újabb kirívó provokáció lenne az Orosz Föderáció ellen."