A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatos kételyeket olyan problémákkal kapcsolatban fogalmazta meg Törökország, amelyek a biztonsági percepciójához kapcsolódnak, így például az egyik ilyen nagyon konkrét kifogása a török félnek az volt, hogy az ő álláspontja szerint Svédországból és Finnországból kurd szervezeteket támogatnak – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arra a hírre, hogy a svéd miniszterelnök szerint Törökország hozzájárul majd Svédország NATO-csatlakozásához, Stockholm viszont nem tudja majd teljesíteni Ankara minden feltételét.
Mint kiemelte, a svéd és a finn külpolitikának valóban van egy olyan dimenziója, hogy elvben támogatnak különféle oknál fogva demokráciát támogató mozgalmakat, és így a törökországi kurdokat, de a nők helyzetének javítását is, ami értékrend szerint a svéd külpolitikának fontos, és ennek kézzelfogható elemeként évtizedek óta a politikai üldöztetés elől menekülőket befogadja a svéd társadalom, köztük Törökországból menekülőket is, akik között vannak kurdok és vannak törökök is.
"A mostani jelzés a svéd miniszterelnöktől vélhetően arra vonatkozik, hogy azok a török elvárások, miszerint olyanokat adjanak ki, akik svéd állampolgárságot vagy menedékjogot kaptak Svédországban, bármilyen vélt vagy valós török nemzetbiztonsági vagy politikai érdeknek megfelelően, az nem teljesíthető" – mondta a szakember, és hozzátette, állampolgárok vagy menekültstátusszal rendelkező emberek kiadása hiteltelenítené a svéd menekültpolitikát. Csiki Varga Tamás úgy véli,
ilyet szuverén ország nem fogadhat el,
és valószínűleg az alku most arról szól, hogy lehetnek olyan személyek, akiknek a sorsát mérlegre teszik. "Én azt gondolom, hogy állampolgárokat nem fognak átadni. Amit a svédek engedhetnek ilyen szempontból az az, hogy mondjuk törökországi szervezetek támogatását valamilyen formában beszüntetik, megváltoztatják, ellenőrizhetővé teszik" – tette hozzá.
A török kifogás technikailag megakaszthatja a ratifikációt, hiszen ez Törökország szuverén döntése. Ezt azonban a svéd és finn oldal egyrészt egyfajta blöffnek tartja, erős tárgyalópozícióban van Ankara és ezzel próbál élni, viszont tudja, hogy azért törésre vinni egy ilyen nagyságrendű ügy miatt a NATO-n belüli kapcsolatokat vagy az amerikai kapcsolatot nem érdemes. Csiki Varga Tamás szerint inkább másfajta engedményeket próbálnak a törökök kizsarolni a svédektől, így például a 2017 után elrendelt fegyverembargó feloldását.
"Haditechnikában nemcsak a svédektől, hanem az amerikaiaktól is szeretnének elérni ezt-azt a törökök. F16-os vadészgépeket például, amit hosszú ideje letiltottak az amerikaiak" – mondta.
A másik fontos kérdés, hogy júniusban választás lesz Törökországban,
és ezzel az üggyel sok szempontból az erős vezető és a hatékony külpolitika példáját tudja mutatni a török belpolitika a társadalom felé.
"Védi a a nemzetbiztonsági érdekeket, fellép a terrorizmus ellen, terrorizmust támogatók ellen, a külföldi befolyás ellen. Olyan elemeket tud kommunikációban felmutatni, ami ott jól rezonál" – mondta Csiki Varga Tamás, és úgy gondolja, hogy azért biztos szinte mindenki a megegyezésben a NATO-csatlakozás ügyében, mert a júniusi választások után már más ügyekben kellemetlen lehet az, ha akár a saját szövetségeseit fordítja maga ellen, mert az hosszú távon nem kifizetődő.