A 2021-es tálib hatalomátvétel óta ez az első energiakitermelési szerződés, melyet külföldi céggel kötött az ország. A 25 éves megállapodás megerősíti Kína szerepvállalását a régió gazdaságában - írja a BBC.
Az olajkitermelési megállapodás értelmében a Xinjiang Central Asia Petroleum and Gas Company (CAPEIC) olajfúrásokat végezne az Amu-Darja medencében - közölte Zabihullah Mujahid tálib szóvivő.
"Az Amu Darja olajszerződés fontos projekt Kína és Afganisztán között" - mondta Wang Yu, Kína afganisztáni nagykövete egy sajtótájékoztatón a fővárosban, Kabulban.
Egy kínai állami tulajdonban lévő vállalat szintén tárgyalásokat folytat egy rézbánya üzemeltetéséről az ország keleti részén.
Afganisztán természeti erőforrásainak értékét több mint 1 milliárd dollárra becsülik:
- földgáz,
- réz és
- ritka földfémek
is találhatók területén. Az évtizedek óta instabil politikai helyzet miatt azonban ezek nagy részéhez eddig nem sikerült hozzájutni.
Peking hivatalosan nem ismerte el az afganisztáni tálib kormányt, de jelentős érdekeltségei vannak az országban, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezés szempontjából fontos régió középpontjában helyezkedik el. A Hszi Csin-ping által 2013-ban elindított program finanszírozást biztosít a feltörekvő országok számára olyan infrastruktúra kiépítéséhez, mint a kikötők, utak és hidak.
Csütörtökön tálib tisztviselők közölték, hogy az Iszlám Állam (IS) csoport fegyvereseit vették célkeresztbe, akik megtámadtak egy kínai üzletemberek által használt szállodát.
Nyolc IS-militánst megöltek és többeket letartóztattak - közölték a tálibok. A kabuli Longan Hotel elleni decemberi támadásban legalább három ember halt meg és további 18 sebesült meg, köztük öt kínai állampolgár.