2020-ban, amikorról az utolsó, viszonylag hiteles adatok ismertek, még 7500-nál több terrorista haláláról számoltak be az amerikaiak. Ehhez képest a 2022-es 1000 fő – főként úgy, hogy ebbe a halottak mellett az elfogottak is beleszámolták – nem túl jelentős, értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója. Tálas Péter szerint ez is azt mutatja, hogy az Iszlám Állam gyengül, a nemzetközi terrorizmus súlypontja pedig áttevődik olyan területekre, ahol nem ez a szervezet a fő játékos.
Az Iszlám Állam főhadiszállásának Irak, Szíria és Afganisztán számít, itt viszonylag erős tudott maradni, mivel 2021-ben "kiesett" a legtöbb terrorcselekményt elkövető tálibok csoportja: az afganisztáni szervezet korábban a dél-ázsiai terrorizmus fő résztvevője volt.
Tálas Péter szerint
az utóbbi időben Afrikában, a Száhel-övezetben szökken szárba a legtöbb, halálos áldozatot követelő terroristaakció.
Az itteni Al-Shabaab és Boko Haram egyre erőteljesebben hallat magáról.
Egyelőre nincs összesítés 2022 nemzetközi terrorizmusáról, arra még egy-két évet várni kell – közölte a szakértő. Felsorolása szerint elsősorban a szubszaharai Afrikában volt a terrorizmus szempontjából nagyon rossz a tavalyi év: Nigéria, Mali, Szomália, Burkina Faso, a Kongói Demokratikus Köztársaság szenvedett a legtöbb áldozatot követelő terrorcselekményektől. Ami azt is jelenti, hogy az itteni szervezetek veszik át a főszerepet a nemzetközi terrorizmusban.
"Elég éles volt 2022-ben az Iszlám Állam és a tálibok konfliktusa, hiszen az Iszlám Állam egyik nagyon fontos csoportja vette át a tálibok szerepét a terrorizmus területén Afganisztánban. Volt továbbá néhány olyan terrorcselekmény is, amely Irakot és Szíriát érintette. Mindemellett továbbra is úgy tűnik, hogy
Európa és a Nyugat alapvetően kevésbé terrorfenyegetett,
és a Nyugatot – beleérve Európát és az Egyesült Államokat is – egyre inkább a politikai és nem a vallási jellegű terrorizmus érinti."
Tálas Péter szerint korábban az iszlamista terrorizmus volt a legfélelmetesebb az Egyesült Államokban, ma már inkább a különböző szélsőséges politikai nézeteket valló, nem iszlamista szervezetek az aktívak: a szélsőséges jobb- és szélsőséges baloldali erők.
"Az Iszlám Állam gyengülésével az európai és amerikai iszlamisták is gyengültek: a 2015-17 közötti nagy európai terrorhullám alapvetően az Iszlám Állam szíriai és iraki felemelkedésével volt összefüggésben, visszaszorulásukkal pedig a nyugati tevékenységük is csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felszámolódik a terrorizmus, hiszen más szélsőséges, jobb- és baloldali csoportok, valamint a szeparatista mozgalmak követnek el most erőszakos cselekményeket" – mondta a szakértő.
Azzal kapcsolatban, hogy az Afrikából is várható nagyobb arányú elvándorlás jelent-e fenyegetettséget a nyugati világnak, Tálas Péter elmondta: erről nagy vitában vannak a szakértők, mert túlnyomó többségük nem köti össze a migrációt a terrorizmussal.
"Azért nem, mert a migránsok közül a legtöbben vagy menekültként érkeznek, vagy pedig gazdasági migránsok, akik jobban akarnak élni.
Nem feltétlenül a szélsőségesek azok, akik migrációra adják a fejüket, sőt, nagyon sokszor épp a szélsőséges erők elől menekülnek a migránsok. A migráció nem feltétlenül azért jelent problémát, mert a terrorizmussal függ össze, hanem sokkal inkább azért, mert a kezelése borzasztó komoly feladat."
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint bár az Iszlám Állam gyengülésével 2017 óta az iszlamista terrorizmus nagyon jelentősen visszaszorult Európában és az Egyesült Államokban is, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy amennyiben létrejönne egy újabb terrorszervezet, ne térhetne vissza, vagy akár más típusú szélsőséges szervezet ne tehetne szert olyan hálózatra, ami Európát is érinti.
(A nyitókép illusztráció.)