A revizionista mozgalomhoz köthető csoport azt tervezte, hogy felszámolja a demokratikus berendezkedést, és az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára szervezi át az országot. A gyanúsítottak jelentős része katona vagy katona volt a német hadseregben, illetve az egykori NDK néphadseregében, és többen különleges erők kötelékében szolgálnak vagy szolgáltak.
A német biztonsági szervek történetének egyik legnagyobb szabású műveletében háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, egyszerre 130 helyszínen tartottak házkutatást kora reggel. Összesen 25 embert vettek őrizetbe. Köztük volt a berlini tartományi bíróság egyik bírája, Birgit Malsack-Winkemann, aki az Alternatíva Németországnak (AfD) párt parlamenti képviselője volt az előző ciklusban.
A történtekkel kapcsolatban az ARD televízióban Olaf Scholz kancellár különösen aggasztónak nevezte, hogy a gyanúsítottak között van az AfD parlamenti párt korábbi képviselője. Elismerését fejezte ki a német biztonsági hatóságoknak, amelyek – mint fogalmazott – képesek arra, hogy megvédjék az államot, a demokratikus rendet.
Olaf Scholz pártjával, a szociáldemokrata SPD-vel az élen szinte valamennyi parlamenti párt erőteljes fellépést sürgetett az AfD-vel szemben. Lars Klingbeil, az SPD elnöke emlékeztetett arra, hogy a radikális ellenzéki párt szerepel az alkotmányvédelem megfigyelési listáján. A pártelnök szerint
az AfD-nek nincs helye a szövetségi, illetve tartományi parlamentekben, a bírósági testületekben és általánosságban a közszolgálatban.
Szerinte a több mint 130 helyen végrehajtott rendőrségi razzia ismét bizonyította az erőszakra kész szélsőjobboldal szoros kapcsolatát a párttal, amelyet nyíltan alkotmányellenesnek nevezett.
Maga az AfD csupán egy rövid közleményt tett közzé, és ebben elhatárolta magát a történtektől. Azt állította, hogy a legtöbb német állampolgárhoz hasonlóan maga is csupán a médiából értesült mindenről.
"A leghatározottabban elítéljük az ilyen törekvéseket" – fogalmazott a közlemény, amelyben a párt két társelnöke a történtek mielőbbi és maradéktalan feltárást sürgette.
Időközben a berlini városi bíróságon fegyelmi eljárás indult Birgit Malsack-Winkemann ellen, aki jelenleg még a bíróság aktív bírája, korábban pedig az AfD Bundestag-képviselője volt. Parlamenti belépési engedéllyel is rendelkezett, amit azonnali hatállyal megvontak tőle.
Több parlamenti párt felszólított a parlament épületének fokozottabb védelmére is.
Időközben olyan híresztelések is elterjedtek, hogy a Reichsbürger csoport még karácsony előtt akciót tervezett volna a Bundestag ellen, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.
A Der Spiegel információi szerint a szervezet azon volt, hogy további katonák, illetve rendőrök támogatását szerezze meg.
Fény derült arra is, hogy a hatóságok a razziák során nagy mennyiségű fegyverre és ugyancsak nagy mennyiségű készpénzre bukkantak.
Az őrizetbe vett személyek között tartományi bűnügyi szervek korábbi alkalmazottai is voltak. Az ő feladataik közé tartozott az, hogy a szervezet számára további rendőröket toborozzanak. Erre utal a szövetségi bűnügyi hivatal információja, amely szerint november második hetében Észak-Németországban egy titkos találkozót rendeztek, amelynek célja újabb tagok toborzása volt.
A csoport őrizetbe vett, illetve gyanúsított tagjai között a többi között volt orvos, ügyvéd, pilóta, szakács, tetőfedő, sőt operaénekes is. Többen közülük jelentős összegeket adományoztak a szervezetnek.
Korábban már ismertté vált az is, hogy a csoport egy polgári szárnyra, az úgynevezett tanácsra, valamint egy katonai szárnyra tagozódott.
A tanács egyfajta árnyékkormányként szerveződött, míg a katonai szárny az "Új Német Hadsereg" nevet viselte.
Tagjai között a Bundeswehr több korábbi tagja, de mai is aktív katonái is voltak.
Információk szerint a katonai szárnyon belül működött egy vezetői stáb, amelynek fő feladata újabb tagok toborzása volt, különös tekintettel a biztonsági szervek ma is aktív tagjaira, illetve katonákra.
Az ezzel kapcsolatos aggodalmakra utal. hogy a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke szigorú biztonsági ellenőrzést sürgetett azok körében, akik a biztonsági hatóságok kötelékébe jelentkeznek. Thomas Haldenweg szükségesnek nevezte azt is, hogy a szövetségi, illetve a tartományi biztonsági szervek kötelékeiben tartsanak továbbképzést a szélsőjobboldal kezelésének témájában.
A gyanú szerint a csoport 2021 novembere óta készítette elő az államcsínyt, amelyet erőszakkal akartak végrehajtani. A többi között azt tervezték, hogy a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéznek elő, elfoglalják a berlini Reichstagot – a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magukhoz ragadják a hatalmat.