„Minden szükséges eszközt a helyére tettünk az Európai Unióban” – mondta Ursula von der Leyen a Bloombergnek a G20-csoport csúcstalálkozója alkalmából adott interjújában.
A napi.hu azt írja, az Európai Bizottság elnöke szerint nemcsak Oroszország hadikészletének kiszárítása a fontos, hanem az is, hogy sok sebezhető ország számára elfogadható árszintet biztosítanak. Hozzátette: erről az árszintről még nem született döntés.
Mint ismert, az EU szankciókat vezetett be az orosz olaj tengeri behozatalára, amely december 5-én lépne életbe. Magyarország 2024-ig mentességet kapott, mivel az Urals olajat vezetéken keresztül vásárolja Oroszországtól. Ugyanezen a napon az EU és az Egyesült Királyság meg fogja tiltani cégeinek, hogy hajózási, finanszírozási és biztosítási szolgáltatást nyújtsanak az orosz olajat szállító tartályhajóknak, hacsak a szállítmányok ára nem kerül egy felső határ alá.
A felső határértéket egy koalíció határozza majd meg, amely a G7 csoportjának kormányait és az EU-t is magában foglalja.
Kína orosz olajvásárlásai összhangban vannak a nyugati országok azon terveivel, hogy az orosz nyersolajat a világpiacon tartsák, és Pekingnek előnyös lesz a decemberben bevezetendő új árplafon-mechanizmus – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfőn. Ez arra utalhat, hogy Washington már annyira nem lelkes az ársapkát illetően.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint Kínának és az orosz olaj más vásárlóinak nagyobb lesz a mozgástere az alacsonyabb árak kialkudása érdekében. Az Egyesült Államok szerint az árplafon előnyös Kínának, Indiának, és az orosz olaj összes vásárlójának. Így viszont végső soron a nyugati szövetségesek járhatnak rosszul.