A szociáldemokrata kancellár magyarázata, amelyet a Politico nemzetköz hírportál és a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap közölt, egy nappal az előtt jelent meg, hogy Scholz Pekingben tárgyalásokat folytat a Kínai Kommunista Párt újraválasztott főtitkárával, Hszi Csin-ping államfővel.
A bírálók azt vetették a kancellár szemére, hogy olyan időben akarja szorosabbra fűzni országa kínai kapcsolatait, amikor Európa és ezen belül Németország az Oroszország által indított pusztító háború következményeivel szembesül.
Írásának bevezetőjében a Kínába készülő kancellár elismerte, hogy változtatni kell az ázsiai országgal szembeni politikán. Scholz ezt azzal indokolta, hogy Peking egyre nyíltabban a marxista-leninista útra tér vissza. Mindennek ellenére kiállt a kínai vizit mellett, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a német cégeknek csökkenteniük kell "kockázatos függőségüket" a kínai technológiától.
Scholz szerint Hszi Csin-ping kínai államfő – aki egyébként a kancellár fő vendéglátója – szándékosan folytat olyan politikai stratégiát, amelynek középpontjában az áll, hogy a nemzetközi cégek egyre fokozottabban függjenek Kínától.
A kancellár úgy ítélte meg, hogy a Kínai Kommunista Párt most véget ért kongresszusa hitet tett a marxizmus-leninizmus mellett, mégpedig sokkal inkább, mint a megelőző kongresszusokon. Ebből Scholz azt a következtetést vonta le, hogy
a Kínával szembeni politikát annak függvényében kell alakítani, hogy az ország milyen irányban változik.
A német kancellárt éles bírálatok érték több uniós vezető, a többi között Emmanuel Marcon államfő részéről a tervezett kínai látogatás miatt. A bírálók mindenekelőtt azzal vádolták Scholzot, hogy a német érdekeket az uniós érdekek fölé helyezi, noha – mint érveltek – az EU-nak egységesen kellene fellépnie Kínával szemben.
Francia források szerint Macron azt is javasolta a kancellárnak, hogy közösen keressék fel a kínai államfőt, és ezzel demonstrálják az unió egységét, mert így Peking nem oszthatja meg az európai uniós országokat azzal, hogy eltérő gazdasági érdekeiket helyezi előtérbe. Az idézett források szerint ezt
a francia kezdeményezést a kancellári hivatal elutasította.
Németországot az ukrajnai orosz háború kitörése óta amúgy is számos bírálat érte amiatt, hogy az ország stratégiailag katasztrofális függőségbe került az orosz földgáztól. Berlint arra szólították fel, hogy Kínával szemben ne kövesse el ugyanazt a hibát, amelyet Oroszországgal szemben elkövetett.
A német kancellár a rendkívül szigorú járványkorlátozások ellenére egy napot tölt Pekingben. Scholz az első nyugat-európai vezető, aki találkozik HsziCsin-ping államfővel azóta, hogy ismét a Kínai Kommunista Párt főtitkárává választották. Egyben a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-országcsoport első olyan magas rangú képviselője, aki a koronavírus-járvány kitörése óta Kínába látogat.
A német kancellár a leghatározottabban elutasította a az uniós bírálatokat. Scholz szerint a Pekinggel szembeni német politika csakis akkor lehet sikeres, ha az a Kínával kapcsolatos európai politikára támaszkodik.
A kancellár kancellár tekintélyes gazdasági szakemberekből álló delegáció élén látogat Pekingbe.