Szerbia jelenleg mintegy húsz olyan harmadik országnak – köztük Oroszországnak és Fehéroroszországnak – biztosít vízummentességet, amelynek polgárai többnyire csak vízummal utazhatnának be az Európai Unióba. Tekintve azonban, hogy Szerbiának viszont mentességi megállapodása van az unióval, egyre többen a szerb határon át igyekeznek EU-területre jutni.
Az EU keleti külső határsávjában – és kitettségénél fogva bizonyos szempontból ide sorolódik még Ausztria is – az utóbbi hónapokban növekvő riadalmat keltett a Nyugat-Balkánon (de különösen Szerbián) keresztül érkező menekültek számának megugrása. A brüsszeli EUobserver ennek kapcsán idézett olyan hivatalos adatokat, amelyek szerint 2022 első kilenc hónapjában 106 ezer személy európai uniós belépését regisztrálták a Nyugat-Balkánról, akik nem rendelkeztek hivatalos okmányokkal.
Ez háromszor annyi, mint 2021-ben, és tízszerese a 2019-ben észlelt mennyiségnek.
A többség továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkezik ugyan, ám az utóbbi hónapokban látványos nőtt a Törökországból, Tunéziából, Indiából és Kubából illegálisan beutazók száma. Tavaly ez utóbbiak részaránya (kiegészítve a statisztikát a burundiakkal is) még csak az észlelt belépők 2,5 százalékát tette ki. Idén az első háromnegyed évben már a 20 százalékot.
A nyár óta európai bizottsági és EU-tanácsi részről egyaránt növekvő nyomás nehezedik Belgrádra, hogy hozza összhangba vízumpolitikáját az európai uniós vízumköteles-listával, vagy máskülönben maga is elveszítheti uniós vízummentességét.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta különösen érzékeny viszonylatnak számít Oroszország, amellyel szemben egyelőre EU-szinten még nem rendeltek el általános vízumkötelezettséget, de bizonyos megszorítások már születtek, miközben az országgal – valamint Fehéroroszországgal – határos keleti EU-tagállamok kétoldalú alapon már általános korlátozást alkalmaznak valamennyi orosz beutazóval szemben. Szárazföldi belépéshez éppen ezért is a szerbiai útvonal különösen vonzóvá vált.
Az uniós sürgetésre válaszul a szerb kormány a múlt hét végén már törölte a vízummentes országok szerb listájáról Tunéziát és Burundit, majd hétfőn Szerbia EU-nagykövetsége bejelentette, hogy
„az év végéig” „jelentős mértékben” EU-konformmá teszik a szerb vízumpolitikát.
Arról továbbra sem közöltek információt, vajon ebbe beleértik-e majd az orosz és fehérorosz viszonylatot is.
Jelenleg a következő országok polgárai utazhatnak be Szerbiába vízum nélkül: Azerbajdzsán, Bahrein, Bissau-Guinea, Bolívia, Fehéroroszország, India, Indonézia, Jamaica, Katar, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Kuba, Kuvait, Mongólia, Omán, Oroszország, Örményország, Suriname és Törökország.
A brüsszeli Politico szerint azon kelet-európai EU-tagok, amelyek már jelenleg is komoly migránsnyomás alatt állnak az ukrajnai menekültek miatt, több fórumon is aggodalmuknak adtak hangot, hogy még egy irányból további menekültáradatot már képtelenek lennének kezelni. Közülük nem hivatalosan többen is attól tartanak, hogy Szerbia az orosz–szerb vízummentesség fenntartásával voltaképpen (akarva, nem akarva) Moszkva kezére játszik, elősegítve, hogy utóbbi növekvő mértékben bevethesse a „menekültbombát” az EU ellen. Szerb részről határozottan cáfolnak minden ilyen feltevést.
A brüsszeli portál ennek kapcsán idézte Michael Spindeleggert, a bécsi székhelyű Nemzetközi Migrációspolitikai Központ igazgatóját, aki szerint a vízummentes „szerb folyosóval” való növekvő mértékű visszaélés folyamatosan növeli európai uniós területen a menedékkérők számát. Szerinte,
ha a jelenlegi trend fennmarad, akkor Ausztria például hamarosan több menedékkérővel szembesül majd, mint 2015-2016-ban.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter mindenesetre közölte, hogy Ausztriában az idei év első nyolc hónapjában 56 ezer, Szerbián át EU-területre érkezett személy folyamodott náluk menedékért.