Értetlenül, méltatlankodva reagáltak a bukaresti vezetők arra, hogy Hollandia a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályait hangoztatva továbbra is hátráltatja Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
Az "újabb hágai vétóról" és a román politikusok állásfoglalásairól több román lap közölt összeállítást.
A hágai parlament csütörtökön elfogadott határozatában arra szólította fel a Mark Rutte vezette holland kormányt, hogy "ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket" a román és bolgár schengeni tagsággal kapcsolatban, amíg további vizsgálatok révén meg nem győződik arról, hogy a két országban
- megfelelő módon működik a határőrizet, illetve
- amíg "szigorú és korrekt elemzésnek" nem veti alá a jogállamiság működését,
- a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök Romániát és a románokat sértő igazságtalanságként értékelte, hogy Hollandia ismét meg akarja akadályozni országa felvételét az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tető térségbe. A bukaresti nagykoalíciós kormány legnagyobb pártjának vezetője leszögezte: sosem fogja elfogadni, hogy bármilyen más - főleg európai - ország Románia fejlődésének útját állja, olyan körülmények között, amikor Románia teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, és "példás módon teljesítette kötelességét" az ukrajnai háború kapcsán fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében.
Nicolae Ciuca liberális (PNL) miniszterelnök szerint
Hollandia képviselői a helyszínen is bármikor meggyőződhetnek arról, hogy Románia felkészült a schengeni csatlakozásra.
A jogállamiság, korrupció és szervezett bűnözés kapcsán a román kormányfő azt hangoztatta, hogy a Bukarest által újonnan elfogadott igazságügyi törvénycsomag mindenben megfelel az uniós követelményeknek.
A román miniszterelnök pártjának első alelnöke, Rares Bogdan EP-képviselő rámutatott, hogy a holland határozat éles ellentétben áll az Európai Parlamentben kedden megszavazott állásfoglalással, amely felszólítja az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy 2022 végéig engedélyezze Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Bogdan szerint elfogadhatatlan, hogy ismét elutasítsák országa schengeni csatlakozását, ha pedig ez bekövetkezik, akkor "Románia is fenntartja a jogot, hogy gyökeresen megváltoztassa eddigi magatartását". A PNL politikusa felkérte a Romániában működő 22 ezer holland cég üzleti partnereit, hogy "segítsenek nyomást gyakorolni" Hágára.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia több mint egy évtizede teljesíti, de időközben "egyesek további feltételeket találtak ki", az igazságügyi reformhoz, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmushoz kötötték (CVM) a jóváhagyást. Az RMDSZ elnöke leszögezte: felelőtlenség lenne ebben a pillanatban kudarcról beszélni. Úgy vélekedett: a - schengeni csatlakozás ügyében illetékes - bel- és igazságügyi EU-tanács soron következő, december 8-i miniszteri üléséig megszülethet a döntés a CVM lezárásáról, és ezáltal Rutte miniszterelnök is meggyőződhet arról, hogy jogállamisági aggályai alaptalanok.
Romániában azt követően éledtek fel a schengeni remények, hogy idén a csatlakozást korábban ellenző Németország és Franciaország részéről is bátorító jelzések érkeztek. Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Finnország sem fog már vétót emelni, miután a román diplomácia is közbenjárt Törökországnál a finn és svéd NATO-tagság elfogadása érdekében.