Nyitókép: Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images

A kormány energiapolitikája és a szankciók ellen tüntettek az Északi Áramlat-2 német végállomásán

Infostart
2022. szeptember 26. 20:56
A tüntetők követelték az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését és az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók eltörlését. A tüntetés helyszíne Lubmin település volt, amely az új gázvezeték végállomása.

Alig 24 órával a tiltakozó megmozdulás előtt a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy belső elemzésben arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt.

A BKA szerint a járványügyi intézkedések ellen szerveződő tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.

Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.

"Németország számára biztosítani kell a jövőt, ezért az Északi Áramlat 2 vezetéket üzembe kell helyezni"

– ez volt a lubmini tüntetők egyik legfőbb jelszava.

A vezeték többéves munka után tavaly készült el, üzembe helyezését az Olaf Scholz kancellár által vezetett kormány nem engedélyezte. Egészen a közelmúltig csak az Északi Áramlat-1 vezetéken érkezett Oroszországból földgáz, a szállítást azonban az elmúlt hetekben az orosz hatóságok műszaki okokra hivatkozva csaknem teljesen leállították.

A megmozdulás résztvevői reményüket fejezték ki, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével ismét elegendő mennyiségben és kedvező áron érkezhet gáz Oroszországból. Ezáltal pedig az energia ára megfizethetőbbé válhat.

A több északi, illetve északkeleti tartomány regionális közszolgálati médiuma, a Norddeutscher Rundfunk beszámolója szerint a tüntetők követelték a kormány lemondását. Többen közülük orosz zászlókkal vonultak. Rendőrségi beszámolók szerint a megmozdulás viszonylag békésen zajlott, csupán akkor került sor tettlegességre, amikor néhány tüntető ukrán zászlóval a kezében Oroszországot terrorista államnak nevezte. Több tüntető a Wir sind das Volk (Mi vagyunk a nép) feliratú transzparenssel vonult.

1989 őszén az egykori NDK-ban Lipcsében kezdődtek, és szinte menetrendszerűvé váltak a "hétfői tüntetések". Október 9-én már mintegy 70 ezren a Wir sind das Volk jelszóval tüntettek a kommunista rezsim ellen.

A tüntetések novemberben a berlini fal leomlásához és a keletnémet kommunista állam összeomlásához vezettek.

A mostani lubmini tiltakozó megmozdulás szervezője a 2020 júniusában alakult, Die Basis nevű jobboldali párt szervezte. A kis párt megalakulásakor a koronavírus-járvánnyal szembeni korlátozó intézkedések elleni tiltakozást tűzte zászlajára. Szeptember elején ugyancsak Lubminban Oroszországot támogató megmozdulást szervezett. A kis párt több helyi választáson próbált bejutni az egyes tartományi parlamentekbe, ez azonban nem sikerült.