Ez volt a legvéresebb összecsapás azóta, hogy Azerbajdzsán 2020-ban török drónokkal és modernizált hadseregével legyőzte az örmény haderőt. Ennek nyomán visszakapta az ellenőrzést a területén lévő, de örmények lakta Hegyi Karabah jelentős része felett és a felek beleegyeztek, hogy orosz békefenntartók válasszák szét őket.
A két ország elnökei azóta többször is tárgyaltak, de nem sikerült még átfogó békeszerződést kötniük.
A mostani, véres összetűzésért szokás szerint egymást vádolja a két ország. Az örmények szerint kedd reggel az azeriek rakétákkal, tüzérséggel, aknavetőkkel és drónokkal lőttek át a határon és megöltek legkevesebb 49 örmény katonát. Továbbá, hogy civil célpontokat, így több falut is támadtak.
Az azeriek tagadták, hogy ők kezdték volna és azt mondták, hogy az örmény tüzérség „masszív provokációira” válaszoltak. Állításuk szerint három körzetben is tüzérségi támadás érte őket. Később az azeri védelmi minisztérium bejelentette, hogy 50 katonája halt meg.
Ezek után a térségben befolyással rendelkező Oroszország tűzszünetet hozott tető alá a felek között, de azt szinte azonnal megsértették. Miközben folyik a Nyugat és Oroszország ellenségességét elmélyítő ukrajnai háború, ironikus módon Moszkva, Washington és Párizs egy regionális szervezetben együttműködve próbálja a nyugalmat fenntartani Azerbajdzsán és Örményország között és figyelmeztették is a feleket: fogják vissza magukat.
Törökország ugyanakkor – amely a nyelvrokon azeriek legfontosabb szövetségese – megerősítette Baku támogatását. A török külügyminiszter az örményeket vádolta az összecsapásokért és felszólította őket: hagyjanak fel a provokációkkal és működjenek együtt az azeriekkel.
Megszólalt a két országgal határos Irán is, amely közölte: „nem fogad el semmilyen határmódosítást a két ország között”. Ez alatt azt értette, hogy Baku nem vehet el területet Jerevántól. A perzsa uralkodók kormányoztak a két mai ország területén. Teherán mostani állásfoglalása a szintén síita azeriek ellen arra utalhat, hogy mivel Örményország közel áll Moszkvához, fontos számára az oroszokkal a nyugat ellenében formálódó geopolitikai szövetség.
És hogy miért csapott össze ismét a két szomszéd? Elemzők szerint Moszkva ukrajnai háborúja aláásta a tekintélyét a régióban. Egyfelől – mondják – Örményországban politikusok új nemzedéke vette át a hatalmat, akik kijátszották a nacionalista kártyát – ami Karabah. Az azeriek pedig úgy érezhetik: katonailag erősebbek, tehát most jó alkalmazni erőt a maximális nyereségért. A felek nem értenek egyet abban sem, hogy milyen legyen a békeszerződés: az azeriek meg akarják szüntetni Karabahot, mint autonóm közigazgatási egységet, az örmények viszont szerepet akarnak játszani az örmény kisebbség jogainak védelmében. A régió azért is fontos a külvilágnak, mert a konfliktus beszippanthatja Törökországot és Oroszországot, miközben a régióban haladnak át fontos olaj- és gázvezetékek.
Az örmény-azeri ellentét a Szovjetunió felbomlása során és után rendezetlenül maradt válság. Már a szovjet idők végén sok embert megöltek a két köztársaságokban végrehajtott pogromok során, amikor először merült fel a karabahi kérdés.