- Szabotázst emleget Oroszország a krími robbantások kapcsán
- A Wagner csoport bázisára mért csapást Ukrajna
- Negyvenkét ország kéri Oroszországot, hogy adja vissza a zaporizzsjai erőművet Ukrajnának
- A krími robbanások meggyengítették az orosz flottát a brit hírszerzés szerint
- Az ukrán hadsereg inkább szétlövi a zaporizzsjai erőmű vezetékeit
Az ellentámadások célja káoszt okozni az oroszok sorai közt, ennek érdekében pedig az elfoglalt területeken található utánpótlási vonalakat támadják az ukrán erők. Podoljak szerint a következő 2-3 hónapban további, a krímihez hasonló akciók várhatók.
"Az oroszok által megszállt Krím raktárrobbanások, valamint
a megszállók és tolvajok magas halálozási kockázatát
hordozza magában" - fogalmazott Podoljak a The Guardiennek adott interjújában.
Krímben egy vasúti kereszteződést és egy légi bázist is támadás ért a kedden: ezekért az akciókért Ukrajna nem vállalt felelősséget, sokan - turisták is - ugyanakkor fejvesztve menekültek a félszigetről. Az orosz védelmi minisztérium szabotázst emlegetett, valamint arról beszélt, megteszi a szükséges intézkedéseket.
Nem az orosz taktikát követik
"Stratégiánk a logisztika, az utánpótlási vonalak, a lőszerraktárak és a katonai infrastruktúra egyéb objektumainak megsemmisítése. Ezzel káoszt teremtünk az oroszok sorai közt" - mondta az országa harmadik legnagyobb hatalmú figurájának számító Podoljak, aki az ukrán elnöki hivatalból adott interjút a brit lapnak. "Oroszország szerint egy ellentámadáshoz hatalmas mennyiségű emberre van szükség,
akik úgy működnek, mint egy óriási ököl, amelynek egyszerűen egy irányba kell lendülnie.
Egy ukrán ellentámadás egészen másképp néz ki. Mi nem a hatvanas-hetvenes évek, a múlt század taktikáját használjuk" - fogalmazott.
A távolból tudnak eredményesek lenni
A megjegyzés ugyanakkor annak elismerése is, hogy az ukránoknak nem áll rendelkezésére akkora haderő, amely egy klasszikus ellentámadáshoz szükséges: az ugyanis három-négyszeres túlerőt igényelne. Az ukránok Herszont az oda vezető utak elvágásával próbálják a távolból megszerezni: annyira meg akarják rongálni hídjait és útjait, hogy az oroszok már ne tudjanak utánpótlást szállítani oda.
Podoljak a hasonló támadások véghez vitelére
további 50-80 rakétarendszert kér:
jelenleg ebből 20 áll rendelkezésükre, közte 16 Himars. Ezekkel a távolból tudnak több rakétával egyidejűleg támadni. Ezen fegyverek segítségével sikerülhet meggyengíteniük az oroszokat, de Podoljak szerint az ellenfél ugyanolyan keményen fog küzdeni így is, mint ahogy a háború első hónapjaiban tette.
Az elnöki tanácsadó az interjúban elhintette azt is, hogy partizánakció következménye lehetett a krími robbanás: azt, hogy az oroszok első reakcióinak megfelelően baleset miatt következett volna be a robbanás, viccel ütötte el.
Béketárgyalásra egy darabig nincs remény
Podoljak szerint az oroszok máshogy reagálnak, ha azt hiszik, hogy a robbanások a lőszerraktárak felrobbanását okozó eldobott cigaretták következményei.
"Természetesen egyetértek az orosz védelmi minisztériummal, amely a következő két-három hónapban több ilyen jellegű incidenst jósol. Úgy gondolom, hogy több ilyen esetet láthatunk" - mondta Podoljak. Arra is utalt, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő hidat legitim katonai célpontnak tartják, mivel illegális konstrukció, és utat nyit az orosz hadseregnek Krímbe.
Podoljak, aki a konfliktus korai szakaszában a béketárgyalások egyik résztvevője volt, azt mondta, hogy nincs kilátás arra, hogy Oroszország komolyan tárgyaljon, amíg nem szenved vereséget a csatatéren.
Azt mondta, hogy néhány meg nem nevezett európai ország abban az illúzióban él, hogy a Kreml jóhiszeműen keresheti a tárgyalásokat.
"Az orosz fülek csak akkor nyílnak meg, amikor egy óriási katonai ütés csapódik az orosz fejhez" - mondta.