Helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.
A német kormányfő nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy számos kelet-európai uniós tag "nagyon-nagyon erősen" függ az orosz földgázszállításoktól, és Németország is részben - a norvég és holland import mellett - az orosz forrásra építi az ellátást. Németország szolidaritást vállal uniós partnereivel, szükség esetén segít a földgázellátás biztosításában.
Elmondta még, hogy Németország részéről is hiba volt az orosz importfüggőség kialakítása, korábban el kellett volna kezdeni a diverzifikációt, a több forrásból működő földgázellátás kiépítését. A jelenlegi kormány már a hábor előtt felmérte a függőség veszélyét és lépéseket tett. Olaf Scholz ezek közé sorolta, hogy nagy ütemben halad a többi között a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok kialakításának előkészítése. Az első ilyen LNG-terminált már az idén télen üzembe helyezhetik.
Arról is szólt, hogy az LNG mellett az európai vezetékrendszer fejlesztését is folytatni kell, így
előre kell mozdítani a Németország, illetve Közép-Európa felé a Portugália-Spanyolország-Franciaroszág útvonalon érkező nemzetközi vezetékrendszer ügyét.
Egy ilyen földgázvezeték igen nagy mértékben javíthatná az ellátást - mondta a német kancellár.
A háborúval kapcsolatban azt is kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverekkel, méghozzá olyan modern fegyverrendszerekkel - köztük az IRIS-t légvédelmi rendszerrel - is, amelyekkel még a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik. Németország az Ukrajnát a legfejlettebb, és az orosz támadás elleni védekezés hatékonyságát leginkább erősítő fegyverekkel támogató országok közé tartozik - jelentette ki Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy a háborút nem lehet "békediktátummal" lezárni, csakis olyan megállapodásról lehet szó, amelyet elfogad Ukrajna. A háború utáni újjáépítésről szólva azt mondta, hogy az annyira hatalmas feladat lesz, hogy jellemzésére még a második világháború után nyugati-európai országoknak nyújtott nagyszabású amerikai gazdasági segélyprogram, a Marshall-terv sem teljesen alkalmas analógia.
Kérdésre válaszolva világossá tette, hogy nem támogatja az orosz állampolgárokat sújtó EU-s vízumkiadási tilalom bevezetésére irányuló követeléseket. Az Ukrajna elleni támadás "Putyin háborúja" - utalt a német kancellár az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra, hozzátéve, hogy a vízumtilalom "ártatlan" embereket büntetne, ezért inkább meg kell maradni a személyre szóló, célzott büntetőintézkedések politikájánál.