Bár a korábbi hadgyakorlaton részt vett hajók megkezdték az elvonulást, a kínai külügy- és a védelmi miniszter is bejelentette, hogy ezentúl rendszeressé teszik ezeket a manővereket a Sárga-, illetve a Pohaj-tengeren - nyilatkozta az InfoRádiónak Kaiser Ferenc. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense szerint ez azt jelenti, hogy lényegében meghosszabbították a hadgyakorlatot augusztus 15-ig, vagy ki tudja, utána még meddig.
Így hosszabb ideig megmarad a Tajvan elleni a katonai nyomásgyakorlás.
A szakértő arról is beszélt, hogy ez a hadgyakorlat kínai méretekkel mérve nem volt különösebben nagy,
és főként csak a haditengerészet, valamint a légierő egységeire korlátozódott. Kaiser Ferenc inkább azt tartotta fontosnak, hogy míg korábban naponta négyszer, ötször sértették meg a kínai gépek a tajvani légteret, addig most akár óránként 4-5 alkalommal is. Mivel pedig egy 1,4 milliárdos országról és annak kétmilliós haderejéről van szó, Peking ezt a nyomást sokáig fenn tudja majd tartani.
A múlt héten volt olyan pillanat, amikor egyszerre tíz hajó haladt át az úgynevezett középvonalon, amelyet még az amerikaiak húztak meg, hogy elválasszák egymástól Tajvant és a szárazföldi Kínát. Persze, ezt a határt Peking soha nem ismerte el, bár eddig tiszteletben tartotta - tette hozzá a NKE docense.
Kaiser Ferenc megemlítette, hogy a nemzetközi jog szerint minden országnak van egy úgynevezett 370 kilométeres kizárólagos gazdasági övezete, ahova meglehetősen barátságtalan lépés illetéktelenül behatolni.
A kínai helikopterek és repülőgépek viszont még a 12 mérföldes, vagyis 20 kilométeres parti régióba is berepültek az elmúlt pár napban.
Ez a Nyugat szemében nagyon komoly agressziónak számít.
A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a hadgyakorlat idején a kínaiak nagyon gyakran megsértették Japán gazdasági övezetét is. Úgy vélte: ez a hadgyakorlat már túllépett Peking és Tajvan viszályán, hiszen nem egy esetben Japán is fenyegetve érezhette magát.
Ennek dacára Kaiser Ferenc a történteket
nem értékelte közvetlen háborús fenyegetésnek.
Mint mondta, a kínai haditengerészet több száz, nagy méretű felszíni hadihajójából egyszerre legfeljebb csak 20-30 mozdult meg. Vagyis ahhoz, hogy Kína háborús szintre eszkalálja a helyzetet, ennél nagyságrendileg sokkal több erőt kellett volna megmozdítania. A szakértő ennek bizonyítására elmondta, hogy Kína csak tengeralattjáróból hatvannal rendelkezik, kisebb-nagyobb felszíni egységből pedig több százzal. Ellenben most a teljes tengeri haderejének legfeljebb csak 10-15 százalékát, a légerejének pedig még ekkora részét sem vetette be.
A lényeg nem is a hajók és a repülőgépek száma, hanem az, hogy most nagyon mélyen behatoltak olyan területekre, ahova korábban egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán - mutatott rá az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.