A madridi értekezlet a hidegháború óta a legfontosabb csúcstalálkozója volta az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének – jelentette ki Csiki Varga Tamás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa a megállapítását azzal indokolta, hogy Európába visszatért a háború, amire most reagálni kellett az új stratégiai koncepció, illetve az általános katonai stratégia átgondolásával.
A szakértő szerint ennek a kidolgozása már amúgy is időszerű volt, hiszen az előző 2010-ben született. Azóta a biztonsági környezetben sok minden változott. Nemcsak Oroszország jelent gondot, hanem számos nem katonai kihívás is megjelent. Ezeket értékelte az új stratégiai koncepció és a következő tíz évre feladatokat szabott a szövetséges államoknak.
Csiki Varga Tamás a kihívások között első helyen az Oroszország jelentette katonai fenyegetést említette. Ez ugyanis a legintenzívebb és legközelebbi a katonai fenyegetés, amelyre katonai szövetségként a NATO-nak reagálnia kell. A szakértő pozitívumnak tartja, hogy ettől függetlenül
Oroszországot nem tekinti ellenségnek a NATO.
Ehelyett a szövetség inkább egyfajta óvatos elrettentésre és védelemre rendezkedik be. A katonai stratégia szempontjából ez a legfontosabb minőségi változás. A NATO megerősíti a keleti tagállamok területén állomásozó erőit és általánosságban is megerősíti a katonai elrettentés, valamint a védelem eszközrendszerét.
Ami még fontos, az Kína szerepe – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Hiszen attól lehetett tartani, hogy az amerikai–kínai nagyhatalmi versengés nagyon erős nyomot hagy a NATO stratégiai koncepcióján. Viszont ebben viszonylagos önmérsékletet tanúsítottak a szövetségesek, nyilván azért, mert az európai államok egy kicsit máshogy látják mindezt.
Kínával a stratégiai partnerséget tűzték ki célul
– hangsúlyozta Csiki Varga Tamás. Tehát nem ellenségként, hanem kihívásként tekintenek Kína bizonyos tevékenységeire, például a kibertérben vagy a kritikus infrastruktúrákba történő befektetések kapcsán. De konfrontációban mégsem gondolkozik a NATO Kínával kapcsolatban.
A nem katonai fenyegetések közül az Európától délre fekvő térség instabilitása kapott különös figyelmet. Ehhez kapcsolódóan a terrorizmus, a kormányzatok gyengesége vagy a migrációs nyomás az, ami szintén rajta van a NATO politikai feladatlistáján.
A szakértő beszélt arról az
egymilliárd euró értékű kockázati tőkealapról is, amelyet 22 tagállam hozott létre.
Ez a védelmi innovációs kezdeményezésnek, az ún. DIANA-nak (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) a gyakorlati megvalósítását segíti, ez a kezdeményezés pénzügyi lába. A célja pedig az, hogy a NATO a kettős felhasználású vagy tisztán katonai technológiákat a legjobb mértékben tudja hasznosítani, illetve maga is fejleszteni. Mindezt azért, hogy
a NATO-tagállamok számára a legmagasabb technológiai színvonalon legyenek elérhetők
például a mesterséges intelligenciát használó eszközök, a robotika, az autonóm rendszerek és a drónok. Ennek ma már elsősorban civil háttere van. Kutatóintézetek, start up vállalatok fejlesztik ezeket az új technológiákat.