"Arra bátorítjuk Magyarországot, hogy gondolja újra álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban", az Európai Unió ezt a fontos munkát nem fogja feladni - jelentette ki Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülésén.
"A globális adómegállapodást fenyegető nemzeti vétókkal" foglalkozó parlamenti vitában az olasz biztos elmondta: a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv közös cél kell, hogy legyen az unióban, ez fontos mind a gazdaság és a társadalom szempontjából is. Októberben ezzel még minden uniós tagállam egyetértett, egyhangúság alakult ki - szögezte le.
Mint mondta, az Európai Bizottság olyan irányelvjavaslatot próbált kidolgozni, amely minden tagország számára megfelelő, ugyanakkor egyetlen tagállam, Magyarország, az utolsó percben nem volt hajlandó ezt támogatni. Hozzátette, hogy a magyar kormány az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot, és felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet minden tagállamra hatással van.
"Éppen ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek bevételt termelnek az EU számára, hogy megvédjük a polgárokat a háború hatásival szemben. A 15 százalékos társasági adókulcs bevezetése hatalmas hasznot jelentene, miért fosztanánk ettől meg magunkat?" - tette fel a kérdést.
Hozzátette:
minimumadóra szükség van, garantálni kell, hogy az óriáscégek ott fizetik az adókat, ahol a profitot termelik.
Az EU-nak meg kell hallgatnia a polgárok igényeit, és eleget kell tennie azoknak, az ezzel kapcsolatos felelősség az ellenző tagállamra hárul - hangsúlyozta.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: az, ha egy tagállam él az uniós szerződésekben foglalt jogával, hogy megállítson egy folyamatot, ami meggyőződése szerint árt Európának, akkor lehet, hogy érdemes elgondolkozni azon, miért teszi.
"Ne legyünk önmagunk ellenségei, háború dúl, most a kármentéssel kellene elősorban foglalkozni újabb terhek kirovása helyett"
- hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a globális minimumadó kétpilléres csomag, amelynek első részével, a nagy technikai óriásvállalatok megadóztatásával kapcsolatban nem történt előrehaladás, pedig a két pillért egyszerre kellene "tető alá hozni". Mint mondta, a nemzetközi partnerek sem Ázsiában sem Amerikában nem hajtották végre azt, amit Európa már be szeretne vezetni, így az európai cégek versenyhátrányba kerülnének. Véleménye szerint a javaslaton tovább kell dolgozni, Európa egysége és versenyképessége érdekében.
Molnár Csaba, a DK uniós parlamenti képviselője szerint a magyar kormány meg akarja akadályozni a leggazdagabb multinacionális cégek igazságos adóztatását, mert a magyar miniszterelnök a multikat védi a magyar kisemberekkel szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök "a leggazdagabbak helyett a kis- és középvállalkozók valamint legszegényebbek vállára teszi a terheket, hiszen csak akkor harcolt a leggazdagabbak ellen, amikor még nem tartozott közéjük" - hangoztatta. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök "azért vétózik, mert azt zsarolásra is felhasználja, abban bízik, hogy ha ezzel fenyeget, akkor a jogállamiság helyreállítása és az állami korrupció megszüntetése nélkül is hozzájuthat az uniós támogatásokhoz". "Európát nem ejtheti túszul egy tolvaj, akkor sem, ha a névjegykártyájára miniszterelnök van írva" - zárta beszédét Molnár Csaba.