Bosznia-Hercegovina korábban unitárius tagállam volt Jugoszlávián belül, illetve még az Ottomán, az Oszmán Birodalom idején is egy olyan vilajet volt, amelyet nem osztottak fel etnikai alapon. Az 1995-ös daytoni békeszerződésben aztán felosztották két olyan entitásra, amely akkor nagyjából az etnikai határokat mutatta: az egyik entitásban, a Boszniai Szerb Köztársaságban 1995-ben valóban a lakosságnak a döntő része szerb etnikumú volt, míg a másik entitás, amit úgy neveztek hivatalosan, hogy Bosznia-Hercegovina Föderáció, mind a két etnikumot elég vegyes megosztásban foglalta magában. Ott létre kellett hozni 10 kantont – ismertette Márkus László.
Hogy még bonyolultabb legyen a történet, volt egy város, amelynek stratégiai jelentősége volt, a Száva partján fekvő Brcsko. Ennek a státuszát, hogy pontosan hova is tartozik, éveken keresztül lebegtették, majd egy nemzetközi választottbírósági folyamatban különleges körzet lett belőle, tehát Brcsko városa nem tartozik egyik entitáshoz sem – fejtette ki a szakértő.
"Szerintem ebből már látszik, hogy ez egy közigazgatási rémálom,
s azt hiszem, hogy nem túloztam ezzel a kifejezéssel, mert nem nagyon működik egy ilyen bonyolult közigazgatás" – emelte ki Márkusz László.
A különböző szinteken különböző szintű autonómia van. A két entitásnak saját kormánya van miniszterelnökkel, és bár csökkentették a hatáskörüket az elmúlt 20-25 évben, de a rendőrség az entitások szintjén található, és mind a 10 kantonnak – amelyek magyarországi megyényi területűek – saját egészségbiztosítási rendszere van.
Márkusz László szerint bár sokak számára nyilvánvaló megoldás az lenne, hogy racionalizálják az állami szintet, de a politikai hatalomban lévők ellentartanak, és azt mondják, hogy 1995-ben aláírtak egy békeszerződést, ami tükrözött egyfajta egyensúlyt, és ezt most is szeretnék megtartani.
"Azt ne felejtsük el, hogy nem Bosznia-Hercegovina az egyetlen decentralizált ország Európában. Belgiumban, amely az Európai Unió központi intézményeinek otthont ad, is egy viszonylag komplikált alkotmányos rendszert működtetnek. A rendszer önmagában szerintem nem blokkol fejlődést, csak akkor, ha ezt a rendszert valaki blokkolásra akarja használni" – fejtette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Márkusz László szerint az ország szétesését sem a NATO, sem az Európai Unió nem szeretné látni.
Ez politikai presztízskérdés, és nincs igazából jó alternatívája annak, hogy egy ilyen Bosznia-Hercegovina létezzen.
"Ha Bosznia-Hercegovinában utat adunk az etikai felosztásnak, akkor ez nyilvánvalóan precedenst ad más országokban is, ezt pedig senki nem akarja" – hangsúlyozta.
Az esetleges uniós tagságot illetően az elemző szerint előállt egy olyan politikai helyzet, amikor ez a relatív hátrány, amit Bosznia-Hercegovina a komplikált rendszer miatt elszenvedett, most valahogy kiegyenlítődik. Egyre több olyan hangot hallani ugyanis, hogy ha folytatják a bővítést a Nyugat-Balkánon, akkor mindegyik országot fel kell venni.
"Én hosszabb távon optimista vagyok, de az biztos, hogy az elmúlt tíz évben nagy visszalépés volt a nyugat-balkáni bővítés területén. Ez nem Bosznia-Hercegovina miatt volt, az Európai Unión belül voltak és vannak olyan folyamatok, amelyek lelassítják a bővítést, mert kisebb ennek a belső támogatottsága. Húsz évvel ezelőtt mindenki a gazdasági lehetőségeket látta a bővítésben, most az elmúlt tíz évben meg inkább a politikai problémákat látják, amelyek a bővítést kísérik" – emelte ki.