A szociáldemokrata Gerhard Schröder 1998 és 2005 között állt az SPD és a Zöldek alkotta akkori kormánykoalíció élén. Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, az Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában.
2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.
Ezeket a tisztségeket azóta is betölti, és emiatt német politikai körökben és saját pártjában is rendkívül sok bírálat érte.
Ezek még élesebbé váltak a volt kancellár egy április végi interjúja nyomán. A The New York Times című amerikai lapnak nyilatkozva elítélte ugyan az Ukrajna elleni háborút, de védelmébe vette Putyint. Az orosz elnöktől nem volt hajlandó elhatárolódni, és elutasította az orosz vállalatoknál betöltött tisztségeinek feladását is. Úgy fogalmazott, hogy semmi fajta mea culpáról nem lehet szó.
Az interjúval Németországban betelt a pohár. Saját pártjának, a szociáldemokrata pártnak a vezetői sorra arra szólították fel, hogy lépjen ki az SPD-ből, amelynek 1963 óta tagja. A legfrissebb berlini hír szerint a német kormánypártok most
arra készülnek, hogy csökkentsék a Schrödernek volt kancellárként járó juttatásokat.
Értesülések szerint a javaslat lényege, hogy a volt szociáldemokrata kancellár nem kaphat többé költségvetési támogatást berlini irodája fenntartására és az irodai személyzet fizetésére.
Az Európai Parlament most szintén arra szólította fel a volt kancellárt, hogy haladéktalanul mondjon búcsút az oroszországi cégeknek. A képviselők arra is emlékeztettek, hogy olyan prominens politikusok, mint például Francois Fillon volt francia kormányfő vagy Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellár már megszakítottak minden hasonló együttműködést az orosz cégekkel.
A parlament Schröder mellett hasonló felhívást intézett Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszterhez. Kneissl minisztersége idején kiváló kapcsolatokat tartott fenn Putyinnal, akit 2018-ban tartott lakodalmára is meghívott, sőt közös táncot is lejtettek, mindezzel heves hazai, illetve nemzetközi bírálatot váltva ki.
Az Európai Parlament az unió vezető szervét, az Európai Tanácsot arra is felszólította, hogy bővítsék ki a jelenleg már szankcionált személyek listáját azokkal a korábbi európai politikusokkal, illetve közéleti személyiségekkel, akik nagyobb orosz vállalatok elnökségében tagok, illetve továbbra is orosz pénzhez jutnak.
A tervezet nem utal arra, hogy Schröder esetében milyen szankciók jöhetnek szóba. Mivel a volt kancellár egyidejűleg uniós állampolgár is, értesülések szerint pénzügyi intézkedésekről lehet szó, egyebek között az esetleges vagyon befagyasztásáról.
Ami az eljárás menetét illeti, a tervezet jóváhagyása után egy, a tagállamok képviselőiből álló uniós testületnek, az európai külügyi szolgálatnak kell döntenie arról, hogy Schröder tevékenysége valóban szankcionálást érdemel. Ezt követően pedig Josep Borrellnek, az EU külpolitikai főképviselőjének kell mérlegelnie, hogy hivatalos javaslatot tesz-e a szankcókra. Amennyiben ezt megtörténik, a tagállamok egyhangú támogatására is szükség lesz.