Szűcs Anita szerint Élisabeth Borne kormányfői kinevezése két fontos üzenettel bír: egyrészt, hogy az új miniszterelnök baloldalról érkezik, másrészt, hogy korábban munkaügyi és környezetvédelmi miniszterként bizonyította erényeit. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója emlékeztetett, Borne – munkaügyi miniszterként – végig ott állt Macron mögött a szakszervezetekkel való tárgyaláskor, valamint amikor a munka törvénykönyvét vitatta, készítette elő a parlament. Mindez szerinte viszonylag nagy teljesítmény annak tükrében, hogy a francia szakszervezetek mennyire „lobbanékonyak”, Borne mégis határozottan vitte a tárgyalásokat. Szintén erényére válik, hogy az ő idejében mérséklődött jelentősen a francia munkanélküliség a fiatalok körében, de úgy általában is. Végül az is megjegyzendő, hogy az új kormányfő egy erős biciklisbarát politikát vitt környezetvédelmi miniszterként, még ha ezt a tisztséget csak rövidebb periódusig töltötte be.
Egy felmérés szerint a franciák 74 százaléka előzetesen is azt szerette volna, ha az elnök nőt nevez ki miniszterelnöknek. Szűcs Anita úgy véli, ennek hátterében az állhat, hogy nagyon régóta nem volt ilyenre példa, miközben a francia társadalom egyébként igényli ezt a fajta nemek közötti (gender) egyenlőséget, még az alsóbb szinteken is. Mint mondta, Franciaországban a 80-as évek óta óriás vita van arról, hogy bevezessék-e a kvótarendszert, illetve hogy hogyan kell a nők esélyegyenlőségét segíteni. Ehhez képest
a miniszterelnöki (és elnöki) székben nem volt nő, kivéve Édith Cressont, de ő is csak rövid ideig
– jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy várható-e politikai irányváltás Macron kormányzásában – a fentiek ismeretében –, Szűcs Anita jelezte: először is meg kell várni a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési (parlamenti) választás eredményét, hiszen Élisabeth Borne kinevezése egyelőre előzetes/jelképes erre a rövid időre az államfő részéről. Amennyiben viszont hihetünk Macronnak, mindenképpen – tette hozzá.
Komoly kihívás balról
A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója szavai szerint a választásra vonatkozó felmérések meglehetősen bizonytalanok, miután óriási a tartózkodás aránya, ami pedig torzítja az eredményeket. Ezzel együtt az látható, hogy Emmanuel Macron megkapja a többséget a parlamentben. Az egyetlen valós nagy kihívás baloldalról jöhet, miután Jean-Luc Melenchon, aki harmadikként végzett az elnökválasztás első fordulójában, maga mögé állította a nagyobb baloldali tömörüléseket. A jelek szerint nagyon erős kampányt visz, megcélozva a miniszterelnöki széket Macron elnöksége mellett, ahogyan azt korábban ígérte – fogalmazott Szűcs Anita.
Visszakanyarodva Élisabeth Borne-ra, miután kinevezése inkább szimbolikus, a Corvinus oktatója úgy véli, hogy a választásokig már nem vár rá nagy munka. Macron megválasztása esetén viszont ott lesz – az államfő ígérete szerint – a franciák által rég várt nyugdíjreform megvalósítása, másrészt az oktatás területének a megújítása, ami ugyan a 70-es évek óta folyik, de igazából az utóbbi elnökök nem igazán futottak neki látványosan. Tehát az új miniszterelnökre a valódi munka csak a választások után várhat – ismételte meg.