Boriszov közölte, hogy Oroszország új fizikai elveken alapuló fegyverek fejlesztésén dolgozik. Ezek, mint mondta, elsősorban lézer- és szélessávú elektromágneses eszközök, amelyek a következő évtizedben a hagyományos fegyverek helyébe lépnek majd. Mint mondta,
a Pereszvet komplexumnál nagyobb teljesítményű lézerrendszereket is kifejlesztettek már, amelyek lehetővé teszik a célpontok termikus megsemmisítését,
és kipróbáltak már egy fegyvert, amely egy drónt ötkilométeres távolságból öt másodpercen belül hamvasztott el.
A miniszterelnök-helyettes később a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy a célpontokat öt kilométerről megsemmisítő lézert is elkezdték már leszállítani a csapatoknak.
"Amíg a Pereszvet vakít, addig a lézerfegyverek új generációja már az objektum fizikai megsemmisítéséhez, azaz termikus pusztulásához vezet, elégeti, így nem kell olyan drága rakétákra költeni, mint a Pancir és a Tor. Ezek a rendszerek, amelyek akár öt kilométeres távolságból is képesek lelőni a különböző típusú drónokat, most kezdenek megérkezni a hadseregbe, az első példányokat már használják" - mondta.
A fórumon Boriszov azt mondta, hogy Oroszországban kezdik hadrendbe állítani az Sz-500-as komplexumokat, amelyek gyakorlatilag egyesítik a légvédelem és a rakétavédelem funkcióit. Mint mondta, az Sz-500-as - akárcsak a Tor, a Buk, az Sz-300-as, az Sz-350-es és az Sz-400-as föld-levegő rakétarendszerek - "a legkeresettebb termékek" közé tartozik, és a technikai jellemzők tekintetében Oroszország "vitathatatlanul vezető" ezen fegyvertípusok világpiacán.
Jan Novikov, az Almaz-Antej orosz lég- és űrvédelmi hadiipari konszern vezérigazgatója április végén elmondta a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című magazinnak, hogy megkezdődött a 600 kilométeres sugarú Sz-500-as Prometej sorozatgyártása.
Boriszov szerdán 2017-2021-es adatokra hivatkozva azt mondta, hogy
Oroszország részesedése a globális fegyverpiacból mintegy 20 százalék.
Közölte, hogy az orosz hadiipar több évre szóló megrendeléscsomagjának értéke mintegy 50 milliárd dollár, és az ország évente 14-15 milliárd dollár értékben exportál fegyvert. A fő vásárlók között Indiát, Kínát, Egyiptomot és Algériát nevezte meg.
"Úgy gondolom, hogy a szénhidrogének, az élelmiszerek és a búza exportja után valószínűleg ez a harmadik összetevője az exportbevételeinknek".
Boriszov elmondta, hogy az orosz védelmi ipar termelésének 26 százaléka a külföldi piacra megy. Az ágazaton belül
- a repülőgépgyártás 33,
- a rádióelektronikai komplexum 28,
- a hajóépítés 16,
- a hagyományos fegyverzet pedig 15,5 százalékot teszi ki.
Beszámolója szerint az új orosz rakétasorozatvetők már a precíziós fegyverek jellemzőivel rendelkeznek, amelyek lövedékei képesek a célpontokat külön-külön célba venni.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta a globális fegyverpiacon a legnagyobb részesedés az Egyesült Államoké 39 százalékkal. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) statisztikáira hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország az ötödik helyen áll a fegyverkezési kiadások terén, 66 milliárd dollárral. Az Egyesült Államok 801 milliárd dollárt, a NATO-országok pedig együttesen több mint 1,2 billió dollárt költenek ilyen célra.