Mindez nem jelenti azt, hogy a német fővárosban nem örültek volna Macron látogatásának, amit jelzésértékűnek neveztek.
A tizenhat évig tartó Merkel-korszak hagyományaihoz hűen a frissen beiktatott francia elnök vagy épp német kancellár első hivatalos látogatása szinte mindig a másik fővárosába vezetett, úgy ahogy ez most is történt. A tavaly december 8-án a Bundestag által hivatalosan is beiktatott szociáldemokrata kancellár még aznap este Párizsba repült, a második elnöki ciklusát kezdő Macron pedig beiktatása után két nappal érkezett a német fővárosba.
Az Angela Merkelt a kancellári tisztségben felváltó Olaf Scholz nem titkolta, mennyire örül annak, hogy Macront fogadhatja, nem pedig az újraválasztott elnök fő kihívójával, a jobboldali populistának tartott Marine Le Pennel kellene tárgyalnia.
"Franciaország minden kétséget kizáróan Európa mellett döntött. Ez pedig éppen a mai nehéz időkben rendkívül fontos jelzés" – idézte a Der Spiegel a kancellárt, aki nem győzte hangsúlyozni a múltban sokat emlegetett német–francia motor fontosságát.
A kölcsönös udvariassági gesztusok ellenére kitűnt, hogy
Berlin és Párizs nem egyformán ítéli meg az Európai Unió bővítésének jövőjét.
Míg a német kormány azon a véleményen van, hogy elsősorban a nyugat-balkáni országok esetében fel kell gyorsítani a csatlakozás folyamatát, Ukrajnát illetően pedig lehetővé kell tenni a társult tagsághoz vezető utat, a francia elnök jóval tartózkodóbb ebben a tekintetben.
Macron Berlinben ugyancsak ismertette az EU jövőjéről 2021 áprilisában az EU-s polgárok bevonásával folytatott konferenciasorozat strasbourgi záró tanácskozásán kifejtett elképzelését. Ennek lényege, hogy létre kell hozni egy olyan politikai közösséget Európában, amely nemcsak az EU-tagokat fogja össze, hanem a földrész összes demokratikus országát. Ennek pedig mind Ukrajna, mind az EU-ból kivált Egyesült Királyság is tagja lehet.
"Valamennyien tudjuk, hogy a jelenlegi kritériumok, illetve a jelenlegi normák alapján Ukrajna uniós csatlakozása éveket vagy évtizedeket vehet igénybe" jelentette ki Macron. "Ezt vetném fel más országok esetében is" – fogalmazott berlini sajtótájékoztatóján a francia elnök, a német sajtó szerint alighanem a Nyugat-Balkánra utalva.
Scholz viszont egyértelműen kiállt amellett, hogy Ukrajna az európai családhoz tartozik.
"Azon dolgozunk, hogy gazdagítsuk ezt a családot, az EU jelenleg tanulmányozza az erre vonatkozó indítványokat, és az Európai Bizottság hamarosan értékeli ezeket" – fogalmazott.
Az Oroszország által indított háború kapcsán szemmel láthatóan nagyobb volt az egyetértés a két vezető között. Azonos véleményen voltak annak megítélésében, hogy noha Putyin beszédében ezúttal nem élt a "verbális eszkaláció" eszközével, de ez messze nem elég. Hangsúlyozták, hogy, mielőbbi fegyverszünetre, valamint az Ukrajna és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalások folytatására van szükség.