Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Az ambíciók hajtják első útján Emmanuel Macront Berlinbe

Infostart
2022. május 9. 18:16
A múlt hét végén iktatták be hivatalába az újraválasztott Emmanuel Macron francia államfőt második elnöki mandátumára. Aligha véletlen, hogy újraválasztása óta első külföldi hivatalos látogatása Berlinbe vezet, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.

Mint ahogy az sem volt véletlen, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett új német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz első hivatalos külföldii látogatásának helyszíne Párizs volt.

Mindkettőjük célja az, hogy hogy a hagyományokhoz híven megerősítsék a francia–német szövetséget.

Macron számára különösen jelentős a mostani vizit, mert június végéig Franciaország tölti be az Európai Unió tanácsának soros elnöki tisztét. A régi-új elnöknek pedig nagy szüksége van arra, hogy elnyerje a német kancellár támogatását ambiciózus terveihez.

Ráadásul – mint arra írásában közvetve a Politico is emlékeztet – mind Macron, mind Scholz szeme előtt ott lebeg Angela Merkel öröksége. A tizenhat éven keresztül hatalmon lévő korábbi német kancellár számára ugyanis a német–francia tengely az Európai Unió motorjának számított, és ebben rövidebb-hosszabb távon Macron előtt a korábbi francia elnökökre, Jacques Chiracra, Nicolas Sarkozyre és Francois Hollande-ra is számíthatott.

Talán nem véletlen az sem, hogy Macron és Scholz berlini találkozójára olyan időben kerül sor, amikor a francia és a német vezetőnek szembe kell néznie egy ijesztően megváltozott geopolitikai térképpel, amelyre mindenekelőtt a ukrajnai orosz háború nyomja rá bélyegét, továbbá a mind öntudatosabbá váló Kína. Szembe kell nézniük továbbá az Egyesült Államok jövőbeni politikai irányvonalának bizonytalanságaival.

A Politico ezzel kapcsolatban a német kormánykoalíció egyik pártja, a szabad demokrata FDP parlamenti képviselőjét, Nicole Westiget idézte, aki szerint Európa 1945 óta a legnagyobb külpolitikai kihívással néz szembe, és ezért a német–francia motornak kiemelkedő fontossága van. "Ha Európa meg akarja védeni értékeit és a demokráciát, Franciaországnak és Németországnak rendkívül szorosan kell együttműködnie" – fogalmazott.

Ezzel kapcsolatban a Politico több házi feladatot" fogalmazott meg Macron számára. Első feladatként az említette, hogy

Macronnak "meg kell tanulnia szeretni Scholzot, úgy, ahogy Merkelt kedvelte".

Noha ismerik egymást, és a francia államfő első elnöki ciklusa alatt az akkor pénzügyminiszter Scholzcal együttműködött, de kettejük között hasonló szoros munkakapcsolatra lenne szükség, mint amilyet éveken keresztül a korábbi német kancellárral alakított ki.

A további feladatok közé sorolta a Politico a német–francia védelmi együttműködés erősítését. A két oszág között ugyanis feszültségeket szült a következő generációs harci repülőgép fejlesztése. A Future Combat Air System (FCAS) nevű programban három nemzet (francia, német, spanyol) vesz részt, de eltérnek a nézetek a megvalósítást illetően. Scholz már kancellárrá választása óta utalt arra, hogy Németország továbbra is elkötelezett az FCAS-program iránt, de francia nézet szerint a szavaknál többre van szükség.

Macronnak el kellene érnie azt is, hogy rábírja Németországot a szigorú uniós költségvetési előrások lazítására, mégpedig annak érdekében, hogy növelhessék a védelmi, illetve klímavédelmi kiadásokat.

Ugyancsak fontos, hogy a két ország közös nevezőre jusson azzal kapcsolatban, sor kerüljön-e az unió új tagokkal történő bővítésére, és ha igen, akkor mikor. Mind Párizs, mind Berlin meglehetősen óvatosan viszonyul Kijev azon kéréséhez, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kaphasson. Ami pedig a nyugat-balkáni országokat illeti, Németország fogékonyabb erre, míg Franciaország jóval hűvösebb magatartást tanúsít.

Végezetül Macron vesszőparipája az európai uniós szerződések módosítása azzal a céllal, hogy az uniót közelebb hozzák a polgárokhoz, és mindez nagyobb jogköröket biztosítana az Európai Parlament számára. Az Ellysée-palota egyik magas rangú képviselője szerint a francia elnök ezt mindenképp fel kívánja vetni a német kancellár előtt.