Az orosz erők átcsoportosítása, az új orosz parancsnok kinevezése nyomán a NATO arra számít, hogy a korábban vártnál hosszabb lesz ez a háború. Látják az embertelen cselekedetek következményeit, amelyekről korábban azt gondolták, hogy elképzelhetetlenek a XXI. században. Sürgeti a magyar fél is ezek nemzetközi kivizsgálását és az elkövetők felelősségre vonását – mondta Luxemburgban az uniós külügyminiszterek tanácsülése után Szijjártó Péter.
Az európai unió főképviselője elmondása szerint megismételte, hogy Ukrajna további fegyvereket kér. Sok uniós ország meg is akar felelni ennek az ukrán igénynek, és Brüsszel támogatja ezt. Ezért
az Európai Békekeretet (EPF) újabb 500 millió euróval megnövelik a már meglévő 1 milliárdos kereten felül.
Ide azok az országok nyújthatják be igényüket, amelyek szállítanak fegyvert Ukrajnának - összesen 17 ország élt azzal a lehetőséggel, hogy szállításait megtérítteti az EU-val.
Magyaroszág nem akadályozta ezt a döntést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedik át más országok fegyverszállítmányait közvetlenül Ukrajna területére - mondta Szijjártó Péter.
Energetikai szankciók
Az EU eddig öt, más számítások szerint hét szankciós csomagot fogadott el. Mindig felmerült a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó korlátozások kérdése, és most megint több ország felvetette, hogy akkor lesznek erősek a szankciók, ha megtiltják a kőolaj- és földgáz importját Oroszországból. Ez viszont Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztetné, ezért továbbra sem fogják ezt megszavazni, akárhányszor is kell erről dönteni - hangsúlyozta a tárcavezető.
Amíg senki nem tudja azt mondtani, hogyan tud biztosítani évi 8,5 milliárd köbméter földgázt vagy napi 20 ezer tonna kőolajat, addig nincs miről vitázni. Főleg hogy ennek a mielőbbi szállítását is meg kellene oldani - ismételte meg a magyar álláspontot.
Még olyan javaslat sem született, hogy azokat az infrastrukturális beruházásokat felgyorsítanák, amelyek a meglévő forrásokat kiválthatnák - mutatott rá Szijjártó Péter. Magyarország a környező országok közül hattal összekötötte magát, más országok viszont "nem végezték el a házi feladatukat".
Gázvásárlás rubelért
Erre megvan az a megoldás, amely nem sért semmilyen szankciós intézkedést, de biztosítja a földgázellátás biztonságát - mondta Szijjártó Péter.
Megismételte: az MVM leányvállalata, a CEEnergy és a Gazprom leányvállalata, a Gazpromexport kétoldalú megállapodásának megkötésében az EU semmilyen módon nem vett részt, a többi uniós ország más szerződést kötött, ezért a magyar kormány semmilyen szükségét nem látja annak, hogy itt az EU bármilyen közös kötelező döntést akarjon hozni - szögezte le Szijjártó Péter.
Mint mondta,
az eredeti, tavaly megkötött szerződésben már szerepelt, hogy a fizetésben át lehet térni más pénznemre az euró helyett.
Úgy fog működni, hogy a CEEnergy két számlát nyit a Gazprombanknál, egy euró- és egy rubelszámlát. Magyarország euróban fizet a Gazprombanknak, ami átváltja ezt rubelre és átutalja a Gazprom Exportnak.
"Erről is biztos sok vita lesz, nagy lesz rajtunk a nyomás, de meg fogjuk védeni az ország energiabiztonságát, nem fogjuk megszavazni a kőloajra és főldgázra való szankciókat."
Azt mondta Szijjártó Péter, hogy több ország is megérti ezt helyzetet. "Van, aki azért, mert egyetért a főképviselő azon álláspontjával, hogy a háború asszimetrikus sokkot okoz az uniós országoknak, ennek egy része pedig az energiaellátáshoz kötődik. Amely országok nem függenek az orosz energiahordozóktól, könnyen dobálózik ilyesmivel, de mi, akik földrajzi elhelyezkedésünk és az infrastrukturánk helyzete miatt rá vagyunk utalva az orosz szállításra, nem fogadhatunk el ilyesmit. Sok országnak egyébként kényelmes, hogy a magyar pozíció ilyen erős, mert így nem kell megszólalniuk, de zárt körű egyeztetéseken nyilvánvalóvá teszik, hogy szerintük is csak óvatosan lehet e kérdésben előre haladni, ha lehet egyáltalán."
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság nem terjesztett még elő kőolaj- és földgázügyi importtilalmat, ez is azt mutatja a tárcavezető szerint, hogy Magyarország nincs egyedül a helyzetével.
Arra a kérdésre, hogy kik támogatják a magyar álláspontot, nem nevesített országokat, hanem arról beszélt, hogy
- az Oroszországból Európába irányuló déli földgáz-szállítási útvonalon több NATO és EU-tagország van, az ő álláspontjuk a magyarhoz hasonló
- Európa legnagyobb gazdasága nagy arányban használ orosz energiahordozókat, a korlátozó intézkedéseket nem támogatják
- nyugati szomszédunk is az óvatosak közé tartozik e kérdésben, ott sem lelkesednek teljes egészében az energiaszankciókért.
- Van még pár ország, aki ilyen vagy olyan okok miatt ezt az álláspontot képviseli
- sorolta Szijjártó Péter. Megjegyezte, a szankciók lebegtetése árfelhajtó hatású, ezt lehet látni a piacon.