A minap a német és az osztrák kancellár is az integráció gyorsításáról beszélt, és Szijjártó Péter is ismét ezt sürgette a héten.
Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója Szerbiát kiemelve kérdésünkre elmondta: nem lehet azt mondani, hogy az ország teljes mértékben oroszbarát lenne, mert Belgrád próbál mind a nyugati hatalmakkal - az EU-val és az Amerikai Egyesült Államokkal -, illetve a keleti hatalmakkal - Törökországgal, Kínával és Oroszországgal - is jó politikai, gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Ettől függetlenül azonban el kell ismerni azt, hogy
a szerb társadalom egy jelentős része szimpatizál az oroszokkal és azon belül is Vlagyimir Putyin elnökkel.
A Nyugat-Balkánon Kínának a kutató szerint jelenleg alapvetően gazdasági befolyása van, sok gigaberuházás is kötődik hozzájuk - elsősorban közlekedésfejlesztési és infrastruktúra-fejlesztés -, valamint a bányászati szektorban is vannak nagy beruházásaik. Szerbiának pedig különösen fontos az, hogy Kína - ahogy Oroszország is - az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és azt, hogy Koszovó függetlenségét nem ismeri el, az ENSZ BT-ben is tudja képviselni.
Kína politikai szempontból jelenleg Koszovó kérdésén kívül nem aktív a régióban, ilyen kérdésekbe nem szól bele, illetve nem próbálja meg kommentálni sem a térségben lezajlott politikai folyamatokat.
Amennyiben felgyorsulna a Nyugat-Balkán európai integrációja, akkor az orosz és kínai kötődések lazulnának, az érintett hat ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró) EU-integrációja az orosz és a kínai befolyás csökkenésével járhat - mutatott rá Németh Ferenc.
"Nem használom azt a szót, hogy megszűnésével, hiszen a legtöbb uniós ország is tart fenn különféle intenzitású politikai és gazdasági kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel, de lényegesen lecsökkenne a befolyása ezen két keleti hatalomnak a Nyugat-Balkánon."
A gazdasági kapcsolatai egyébként jelenleg is intenzívebbek a Nyugat-Balkánnak az EU-val, mint orosz vagy kínai relációkban, de
a teljes jogú tagság politikai elköteleződést is jelentene az EU mellett.
"A tagsággal az jár, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai határozatait a nyugat-balkáni országoknak is el kell fogadniuk, tehát hogyha az EU elítéli Oroszországot vagy Kínát, akkor a Nyugat-Balkánnak is be kell ezen döntések mögé állnia. És természetesen a tagsággal még jobban megnyílik az uniós közös piac is a nyugat-balkáni hat ország számára, ez pedig a gazdasági kapcsolatok intenzitását is nyugat felé tolja el" - sorolta a kutató.
Mindemellett pozitív biztonságpolitikai hatása is lenne az integrációnak, mutatott rá Németh Ferenc. Az EU-tagság ugyanis stabilizálhatja a balkáni helyzetet, amely ugyan jelenleg békés, de az elmúlt években - főleg az orosz befolyás miatt - többször lehetett látni olyan kísérleteket, amelyek megpróbálták a nyugat-balkáni állóvizet egy kicsit felkavarni.