Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek bevetését az Ukrajna elleni háborúban, ugyanakkor ha az ország létét éri fenyegetés, akkor erre sor kerülhet - közölte a napokban a Kreml szóvivője.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa érdeklődésünkre arról beszélt, mennyire kell komolyan venni a fenyegetést.
"Mondhatjuk egy bő hónappal a háború kitörése után, hogy mind a hadműveletek tapasztalatai, mind az orosz vezérkarnak az elmúlt napokban közreadott állásfoglalása szerint egy új szakaszba lépett a háború. Ebben a szakaszban az orosz stratégia célja nyilván egyrészről a védők kifárasztása, az erőforrások felőrlése, másrészről viszont a Donbassz, tehát a keleti területek teljes bekebelezése. Ennek a szükségszerűségét az is adja, hogy a műveletek korai szakasza, a gyors lerohanás elképzelése nem működött" - mutatott rá a szakértő, hozzátéve, a több irányból zajló hadmozdulatok fenntarthatatlanok voltak, az orosz haderő nem volt kész erre, miközben az ukrán hadak a vártnál erősebb ellenállást tanúsítottak, és az orosz ellátási útvonalakat tudták támadni folyamatosan.
Vagyis: egyszerűsödött az "orosz mesterterv", az ukránok a másodlagos frontszakaszokon sikereket is elérhetnek.
A Kreml szóvivője által emlegetett esetleges nukleárisfegyver-bevetésről konkrétan azt mondta, az orosz stratégia szempontjából egyrészt arról kell beszélni, hogy Moszkva nyitott-e arra, hogy elsőként vessen be atomfegyvert, viszont szerinte amit most láttunk a háború folyamán, azt
"információs elrettentésnek"
hívják.
"Nem Ukrajnának, hanem a NATO-nak és az Egyesült Államoknak szól a fenyegetés azzal kapcsolatban, hogy ne akarjanak ténylegesen, direkten beavatkozni az ukrajnai háborúba" - húzta alá Csiki Varga Tamás.
Márpedig katonai típusú beavatkozási szándék - mint nyomatékosította - nincs sem a NATO, sem Washington részéről.
"A létében fenyegetés lebegtetése retorikai, diplomáciai eszköz, amit Oroszország szeret használni" - tette hozzá.