Gyévai Zoltán úgy látja, hogy az orosz–ukrán háború okán az Európai Unión belüli egység átértékelődése rövid távon késleltető hatással lehet a jogállamisági vitákra, hosszabb távon azonban nem gondolná, hogy a szőnyeg alá söpörnék a kérdést.
Az EU-Monitor főszerkesztője egyetértett azzal, hogy a kialakult konfliktus miatt elképzelhető, hogy valamiféleképp erősödni fog a közös védelempolitika a tagállamok között. Mindazonáltal látni kell, hogy az Európai Unió, illetve a tagállamok biztonsága számára a legfőbb pillér továbbra is a NATO marad, mely a mostani helyzetben tulajdonképpen meglehetősen visszafogottan reagál az eseményekre. Gyévai Zoltán meglátása szerint ez felerősítheti a későbbi lépést, hogy amikor a NATO-nak „ott kell lennie, nagyon is ott lesz” a tagállamok védelmében.
Ettől függetlenül a logika abba az irányba mutat – és erre az EU menet közben kezd ráébredni –, hogy
nem tartható a jövőben, hogy míg az EU gazdaságilag egy óriás, más szempontból, politikailag egy törpe.
Vlagyimir Putyinnak tehát kiemelt szerep jut abban, hogy az unió kezdi felépíteni politikáját az eddig háttérbe szorult területeken is. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy néhányban – lásd közös védelmi politika – újabb szinteket fog meghaladni az együttműködés, magyarázta a brüsszeli ügyekben jártas szakértő. E témakörben nem feltétlen a föderáció a lényeg, amitől sokan tartanak, hiszen a szorosabb együttműködés kormányközi szinten is megvalósulhat, nem csak úgy, hogy hatásköröket adnak át a nemzetállamok. Szerinte egyébként inkább ezek kombinációja érvényesülhet.
Gyévai Zoltán szerint a közeledés végére elképzelhető, hogy lesz egy közös európai hadsereg. Eddig a közös védelempolitika egyszerűen azért nem volt fontos, mert az európaiak nem követelték ki ezt a kormányaiktól, mégpedig azért, mert biztonságban érezték magukat. Most viszont olyasmi történik az unió keleti határainál, ami valamennyiünk számára újra felértékeli az Európai Unió lényegét, ami egy békeprojekt. És ez azt jelenti, hogy
mostantól kezdve a kormányok nem hunyhatnak szemet a saját polgáraik követelése felett, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak számukra
– fűzte hozzá az EU-Monitor főszerkesztője. Álláspontja szerint erről szól – mások mellett – az energiapolitika átalakulása is, aminek egyik fontos eleme lesz – ha nem is fog menni egyik pillanatról a másikra –, hogy az EU fokozatosan függetlenítse magát az orosz gáztól, ezáltal csökkentve kitettségét Oroszországnak.
A teljes interjú az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában hangzott el, amit itt hallgathatnak meg.