Borrell a Twitteren azt írta: a megállapodás végleges szövege "gyakorlatilag kész, és az asztalon van". Megjegyezte: koordinátorként csapatával együtt továbbra is kapcsolatban marad az érdekelt felekkel, hogy át lehessen hidalni a kialakult helyzetet, és meg lehessen kötni az egyezményt.
Ned Price amerikai külügyi szóvivő csütörtökön elmondta, hogy az Egyesült Államok közel van a megállapodáshoz, és már csak néhány kérdés vár tisztázásra.
Az atomalku megmentését biztosító megállapodás a több hónapja zajló bécsi tárgyalásoknak köszönhetően szinte karnyújtásnyira került, de az ukrajnai háború miatt sorsa újra bizonytalanná vált.
Oroszország a múlt héten legalább külügyminiszteri szintű garanciákat kért az Egyesült Államoktól arra, hogy az ellene hozott amerikai szankciók nem vonatkoznak az Iránnal folytatott katonai és gazdasági együttműködésére.
Price hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók teljesen függetlenek a bécsi tárgyalásoktól, és nem kellene kihatással lenniük az atomalku sorsára.
Eközben Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára csütörtökön azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy halogatásával nehezíti az atomalku megmentését. Szaíd Hatibzadehn külügyminisztériumi szóvivő viszont azt mondta: a tárgyalási szünet lehetőséget ad a még vitás kérdések megoldására.
Mihail Uljanov, Oroszországnak az ENSZ bécsi intézményeihez delegált nagykövete pedig azt mondta újságíróknak: visszautasítja, hogy hazáját hibáztassák minden nehézségért a tárgyalásokon, azok sikere nem csak Oroszországon múlik. Éppen hogy más országoknak van szükségük szünetre, nem Oroszországnak - tette hozzá.
Irán több hónapja folytat tárgyalásokat a nagyhatalmakkal Bécsben a nemzetközi szerződés újjáélesztéséről. Ezek eredményeképpen az Egyesült Államok visszatérne az atomalkuhoz, Teherán pedig újból teljesítené az abban vállalt kötelezettségeit.
Az Irán és hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) - valamint Németország által 2015-ben Bécsben aláírt egyezményben Teherán vállalta, hogy korlátozza nukleáris programját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserében.
Az atomalku 2018-ban került veszélybe, amikor az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a szerződést, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Teherán válaszul elkezdett felhagyni kötelezettségei teljesítésével az urándúsítás fokát, a tárolt dúsított urán mennyiségét és az engedélyezett urándúsítók típusát illetően.