A Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából megtartott ülésen Stoltenberg aláhúzta: a szövetségesek egységesek. "Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét" - fogalmazott.
A NATO főtitkára hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök "kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle".
Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben a mások szabadságáért is folytatott küzdelem. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.
A NATO felelőssége a "nyílt háború" elkerülése Oroszországgal
A NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek is interjút adott Törökországban, a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.
"Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között" - szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.
A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.
Egy ilyen lépés "azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket", (...) "és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne" - érvelt a NATO főtitkára.
"Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.