Az orosz–ukrán háború immáron több mint két hete tart, de egyelőre nem látszik annak jele, hogy bármilyen mértékben is enyhülne a katonai feszültség. Bár a csütörtöki napon sor került Ankarában egy fegyverszüneti tárgyalásra a két ország külügyminisztere között – török közvetítéssel –, de ettől még nem várható, hogy a harcok csituljanak – fogalmazott Rácz András.
Egyre több nyugati fegyverfelajánlás érkezik Ukrajnába. Arra a kérdésre, hogy ezeknek köszönhetően mennyire erősödhet meg az ukrán védelem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója kifejtette: a Nyugatról érkező fegyverek alapvetően védelmi jellegűek, tehát harckocsielhárítók, illetve légvédelmi rakéták, amik nagyban segítik az ukrán haderőt abban, hogy védekezni tudjon az orosz hadsereg előrenyomulása ellen, elsősorban városi környezetben, valamint az erdős, tagolt, zártabb terepeken, ahol ezek a relatíve kis hatótávolságú eszközök jól használhatók. Ilyen harcok lesznek várhatóan Kijevben és Harkivban.
A szakértő hozzátette: a fegyverek nyilván a szárazföldön jutnak be, hiszen Ukrajna légterében a légi szállítás már nem reális. Így aztán leginkább a lengyelországi határokon, közúton érkeznek.
Ismeretes, a legtöbb nyugati ország ódzkodik attól, hogy vadászgépekkel támogassák Ukrajnát, ahogy a NATO is kijelentette, hogy nem küld gépeket. Korábban felmerült, hogy amerikai gépek érkeznek majd Lengyelországba, cserébe a lengyelek MiG-ekkel segítik majd az ukránokat. Rácz András ezzel kapcsolatban megjegyezte:
elméletben ez nagyon jól hangzó lehetőség, de van legalább két szűk keresztmetszet.
Az egyik, hogy Ukrajnának alig maradt olyan repülőtere, ami akár elméletben képes lenne fogadni ezeket a gépeket. „Némi egyszerűsítéssel, az oroszok is olvasnak újságot, és amint felmerült ez a repülőgép-átadási ötlet, azonnal elkezdték precíziós csapásokkal rombolni a még megmaradt ukrán repülőtereket” – magyarázta. A másik probléma, hogy az átadással nagyon komoly logisztikai gondok lennének. Tehát a szakértő egyelőre a szerdai amerikai nyilatkozatot tartja a meghatározónak, miszerint a Pentagon az említett repülőgép-átadást irreálisnak minősítette.
Azt, hogy a szankciók mennyire törhetik meg az orosz vezetést, a szakértő az „1 millió dolláros kérdésnek” nevezte. Rácz András szerint rövid távon az tűnik valószínűnek, hogy továbbra is a katonai logika fog dominálni. Ha egyszer ugyanis elindul egy hadművelet, akkor onnantól, különösen a Kreml esetében, abszolút mértékben a katonai logika dominálja a döntéshozatalt, és a gazdasági károkat úgymond beárazzák – hangsúlyozta ismételten. Bár tudható, hogy a Kremlt igencsak meglepte, hogy mennyire erős büntetőintézkedéseket vezetett be a Nyugat – amit ráadásul tovább súlyosbított, hogy számos nyugati cég kivonult az orosz piacról anélkül, hogy erre a szankciók kötelezték volna –, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt és továbbra is katonai „megoldást” próbál kierőszakolni.
Rácz András a csütörtöki törökországi béketárgyalások kapcsán megismételte: nagy áttörést ettől a megbeszéléstől nem lehetett várni. Emlékeztetett, ez az első magas szintű kapcsolatfelvétel, ahol csak a felek álláspontjának rögzítése lehetett számítani. Annál is inkább, mert
bármennyire is brutálisan hangzik, a valóság az, hogy Oroszország még nem ért el annyi eredményt katonai értelemben, hogy arcvesztés nélkül ki tudjon szállni ebből a konfliktusból.
Ezt persze „nyilván nem feladásként értelmeznék, hanem valamiként, amit az orosz nagyközönség számára el lehetne adni” - jegyezte meg a szakértő. Ez lehetne például valamelyik igazán nagy ukrán város bevétele, legyen szó akár Harkivről, akár az ukrán szempontból legrosszabb esetről, Kijev bevételéről, vagy lehetnének olyan katonai győzelmek, amelyek az ukrán haderőt feladásra tudnák kényszeríteni. De egyelőre nem ez a helyzet – tette hozzá.