Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videóüzenetében arra kérte az Európai Uniót, hogy soron kívül, azonnali hatállyal vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. Az Európai Bizottság azt nyilatkozta, hogy örömmel látnák az országot az EU-ban.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint azonban Ukrajna azonnali uniós csatlakozása lehetetlen.
"Az EU-integráció szabályrendszerét hosszú évtizedek munkájával dolgozták ki, és változásai ugyan voltak, jelentősek is, de alapvetően arról szól a folyamat, hogy egy adott ország és jogrendszere mikor tud egy adott jogrendszerhez csatlakozni, mikor tudja harmonizálni a törvényeit, és mikor áll készen arra, hogy az európai egységes piac tagja legyen" - sorolta Gálik Zoltán.
Márpedig ez hosszú évekig tarthat.
Voltak persze országok, amelyeknek két évre sikerült leszorítani ezt a harmonizációs időszakot, ilyenek voltak például a skandináv országok, de például - a szakértő szerint - Magyarországnak is hosszú évekig tartott az illeszkedés.
Ukrajna esetében Gálik Zoltán úgy látja:
"politikailag lehet ígérgetni", de...
"Mindenképpen be kell tartani az európai szabályokat, hallottuk, hogy az elmúlt napokban 8 EU-tagállam foglalt állást az azonnali beléptetés mellett, de azért azt gondolom, hogy az egységes támogatás nem reális" - utalt arra, hogy a 8 még mindig harmada sincs az összes tagországnak.
Hogy az EU-nak egyáltalán érdekében áll-e, hogy Ukrajna csatlakozzon, arra összetettebben válaszolt.
"Azon túl, hogy ez természetesen geopolitikai kérdés, biztonságpolitikai kérdés is, az EU belső szavazási folyamatait is megváltoztathatja, de szinte
felesleges is erről beszélnünk, hiszen egy olyan konfliktusos országról van szó, amelynél komoly határproblémák vannak, konfliktus van az ország területén, így igazodni sem tud európai szabályokhoz.
Nagy kérdés, hogy az elért eredményeket milyen formában tudja egyáltalán megtartani, ha a mostani állapot komoly változásokat hoz a következő időszakban."
Ha a csatlakozás nem is sikerül, de tagjelölt országgá nyilvánítják Ukrajnát, az megint egy másik helyzet lenne, de csak részben.
"Van egy keretegyezmény, a társulási megállapodás, illetve a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, ennek a két szerződésnek a keretei között történik meg a legnagyobb igazodás az európai folyamatokhoz és jogrendszerhez, de messze van egy olyan állapottól Ukrajna, hogy esetében akár csak a tagjelölti státuszt fel lehessen vetni" - nyomatékosította Gálik Zoltán.
Korábban, amikor valamely ország tagjelölti státuszba lépett - folytatta -, az EU az előcsatlakozási alapokból segítette az igazodást. Utóbb azonban Emmanuel Macron, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke azt javasolta, hogy folyamatosan nyíljanak meg az unió különböző támogatási rendszerei már a tagjelölt országok számára is, ezáltal sokkal gyorsabb és irányítottabb igazodás történhetne meg. Azonban...
"Ha nincs biztonság, nincs jogbiztonság, én nem látom a lehetőségét annak, hogy ebben a keretben folytatódjon a csatlakozási folyamat" Ukrajna esetében - foglalta össze Gálik Zoltán .