"Az Európai Tanács tegnap egy sor szankcióról döntött Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben. A szankciók orosz személyiségeket is érintenek, beleértve a Oroszországi Föderáció legmagasabb rangú irányítóit" - derül ki a levélből, amelyet Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke olvasott fel a képviselőknek.
"A világ a 21. század egyik hatalmas geopolitikai és történelmi fordulatával áll szemben, amely a birodalmak és a határkonfliktusok visszatérésével járhat, és amely következményekkel lesz az életünkre, a gazdaságunkra, a biztonságunkra. A szankciók soha nem következmények nélküliek, beleértve saját magunkat is. De felvállaljuk, miután az értékeink megvédéséről van szó" - tette hozzá a francia államfő, jelezve azt is, hogy Franciaország minden szükséges döntést meghoz az állampolgárai és a vállalkozásai megóvására.
Emmanuel Macron "előre eltervezett, eldöntött, majd megszervezett döntésnek" nevezte Oroszország részéről az Ukrajna elleni hadművelet megindítását. Jelezte, hogy kapcsolatban áll az ukrán vezetéssel, üdvözölte az ukránok "bátorságát és elszántságát", 300 millió eurós támogatást ígért a francia költségvetésből, valamint "védelmi eszközök szállítását" Ukrajnának.
Üzenetében az államfő emlékeztetett arra, hogy az ukránok elleni háború következményein túl, sokan amiatt aggódnak, hogy "Vlagyimir Putyin nem fog itt megállni". Ezért a NATO is további intézkedésekről fog dönteni "a balti és romániai szövetségeseink megvédésére" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Hozzátette, hogy Franciaország pedig megerősíti a hírmanipuláció és a kibertámadások elleni küzdelmet, hogy megvédje önmagát a külföldi beavatkozásoktól.
"Ez a próbatétel megerősítette, hogy Európa nem kizárólag fogyasztók uniója, hanem közös elvekhez és értékekhez ragaszkodó állampolgárok politikai közössége. Az Európai Uniónak ezért is kell teljes mértékben még szuverénebb hatalommá válnia energetikai, technológiai és katonai téren" - vélekedett üzenetében Emmanuel Macron, akinek sorait a képviselők állva tapsolták meg.
A levelet egyszerre olvasta fel a kormánypárti Richard Ferrand a nemzetgyűlésben, és a jobboldali ellenzéki Gérard Larcher, a szenátus elnöke a felsőházban, miután az alkotmány szerint az államfő nem léphet be a parlament két házába.