Csütörtökön orosz csapatok foglalták el a csernobili atomerőművet, amely Kijevtől 80 kilométerre északra található, a fehérorosz–ukrán határ közvetlen közelében. A csernobili 4. reaktorban 1986-ban bekövetkezett balesetet követően a többi reaktor ugyan tovább működött, de 1991-ben a 2. blokkot, 1996-ban az 1. blokkot, 2000-ben pedig a 3. blokkot véglegesen leállították, így a telephelyen nincsen működő atomerőművi blokk – írja blogján Aszódi Attila.
A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára emlékeztet, hogy csernobili 1-3. reaktorok kiégett üzemanyagát egy központi nedves tárolóba helyezték el az erőmű telephelyén. Ukrajna nemzetközi segítséggel épített egy száraz tárolót a csernobili 1-3. blokkból származó kiégett üzemanyag átmeneti tárolására, ennek működési engedélyét az ukrán hatóságok 2021 májusában adták ki, feltöltését megkezdték. A száraz tároló egy robusztus beton szerkezet, amiben konténereken belül helyezik el a kiégett kazettákat, ezek jól védettek a fizikai behatásokkal szemben. A csernobili lezárt zónában egy másik száraz tárolót is építettek, amellyel Ukrajna célja az, hogy itt helyezze el a többi atomerőműve kiégett üzemanyagát. Ennek a létesítménynek a próbaüzeme éppen 2022 januárjában kezdődött meg, és 2022 áprilisára tervezték az első kiégett üzemanyag szállítmányok fogadását.
Ha a kiégett üzemanyagot tároló létesítményeket támadás érné, az eredményezhetne radioaktív kibocsátást, ennek érdemi hatása azonban nagy valószínűséggel a 30 kilométeres lezárt zónában maradna. A kiégett üzemanyagok több évtizede pihentető medencékben vannak, hőmérsékletük alacsony, radioaktivitásuk egy jelentős része már lebomlott.
Aszódi Attila szerint kisebb tüzérségi támadást akár kibocsátás nélkül is átvészelhet a csernobili 4. blokk.
Nagyobb tüzérségi támadásnak lokális hatású kibocsátás lehetne az eredménye, de olyan nagyságú kibocsátás, mint az 1986-os baleset során bekövetkezett, nem elképzelhető.
A csernobili 4. blokk 1986 óta nem működik, az elmúlt 36 évben a romok alatt lévő radioaktivitás a radioaktív bomlás következtében jelentősen lecsökkent, és a hőmérséklet is alacsony az épületen belül, így nagy, messzire eljutni képes kibocsátással nem kell számolni.
A szakember még arról is ír, hogy Ukrajna villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia: a termelés felét adja az a 15 atomerőművi blokk, amely négy telephelyen működik az országban.
Aszódi Attila az InfoRádióban is elemezte a csernobili helyzetet, a vele készített beszélgetést alább meghallgathatja.